A máriakéméndi kegyhelyen a Kisboldogasszony napi ünnep immár 30 éve a német nemzetiségű hívek búcsúja. Idén az ünnepet a napos napja előtt egy héttel, szeptember 1-jén tartották, hogy a máriagyűdi kegyhely német búcsújával ne essen egybe az ünneplés, hiszen a Baranya- és Tolna vármegyei hívek közül sokan mindkét kegyhely búcsúira eljárnak. A kegyhely munkatársának beszámolóját szerkesztve adjuk közre.
Szeptember 8-án ünnepli a Katolikus Egyház Szűz Mária születésnapját, a szeplőtelen fogantatást. A magyar nép Kisboldogasszony, vagy Kisasszony napjának is nevezi. A Boldogasszony elnevezés az ősi magyar hitvilágból származik. Boldogasszony az ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmazták. Az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsúnap. Sehol a világon nincs annyi Mária kegyhely, mint a Kárpát-medencében, sehol nem volt olyan mély a Mária-tisztelet, mint a történelmi Magyarországon, ahol mintegy 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna áll, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk.
Máriakéménden az idei évben az ünnep szónoka Rosner Zsolt szigetvári plébános volt, aki a szabadtéri szentmisét német nyelven mutatta be. A házigazda Bukovics István a település plébánosa és Hess István SJ a püspökszentlászlói Életrendezés Házának lelkésze volt, akik a gyóntatás szolgálatát látták el. A szentmisén a zenei szolgálatot a Bólyi Hagyományőrző Kórus végezte.
A szentmisében Rosner Zsolt atya kiemelte, Mária mindig legyen a példaképünk, hiszen ő az anyai szeretet legfőbb megtestesítője. Majd egy újszövetségi esemény történetét mesélte el, mely két testvérről szól. Mária és Márta közeli barátai és követői voltak Jézusnak. Testvérükkel, Lázárral együtt gyakran vendégül látták Jézust otthonukban. Az egyik látogatás alkalmával mégis két különböző cselekedetet választottak. Ahogyan pedig Jézus reagált választásukra, nagyon hasznos lecke számunkra ma is.
Márta aggódott, rohangált fel-alá, szolgált és mindent megtett annak érdekében, hogy szeretett vendégük jól érezze magát. Hol volt Mária, amikor Márta segítségre szorult? Ő azt választotta, hogy Jézus lábaihoz ül és hallgatja, amiről beszél.
Könnyen el tudjuk képzelni, milyen érzelmeket váltott ki Mártából. Ingerültséget, csalódottságot, sértődöttséget. Miért neki kell elvégeznie az összes munkát? Nem az az igazságos, ha Mária segít neki? Márta annyira érezte saját igazát, hogy felháborodottságában Jézushoz ment és beszélt vele erről: „Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a munkában? Mondd hát neki, hogy segítsen!”
Ám ahelyett, hogy Jézus megerősítette volna a követelését, megdorgálta őt. „Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.”
Ez minden bizonnyal úgy érződött Márta számára, mintha pofonvágták volna. Mindent megtett saját erejéből annak érdekében, hogy jó vendéglátó legyen. Mégis Mária az, aki a helyes dolgot cselekszi, aki csak ott ült? Fontos, hogy mi magunk is helyes prioritási sorrendet állítsunk, hogy mi is a legfontosabb az életünkben. A prédikáció legfontosabb tanulsága, hogy redukáljuk a látszattevékenységeinket. Sajnos rendkívüli módon beintegrálódtunk a fogyasztói társadalom gyűrűjébe, ebből kellene kiszabadulni és az élet erényesebb dolgai felé elindulni. A mai nap legfontosabb üzenete, hogy Szűz Mária szíve Szent Fia, az Isten és az emberiség iránt mindig tele van reménnyel és szeretettel – zárta Rosner Zsolt a szentbeszédét.
A szentmise után keresztút következett német nyelven, majd a búcsúi ünnep német nemzetiségi ünnepi műsorral és szeretetvendégséggel zárult.
Fotó és szöveg: Biki Endre Gábor, a máriakéméndi kegyhely gondnoka
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.