Krisztus Király vasárnapján Krisztust a világmindenség királyaként ünnepeljük, mely főünnep a Katolikus Egyházban. Az egyházi év utolsó vasárnapjaként szerepel a liturgikus évben, melyet ebben az évben november 24-re esik.
Krisztus királyi méltóságának egészen a 20. századig nem volt külön ünnepe, ezért XIII. Leó pápa (1878-1903) az 1900-as jubileumi év alkalmából a XX. század királyának hirdette ki a Megváltót. Ezt követően világszerte a legmagasabb hegyek ormán, ill. magaslatokon kereszteket és Krisztus-szobrokat állítottak a Megváltó emlékezetére.
Az I. világháborút követően XI. Pius pápa a niceai zsinat 1600. évfordulóján, 1925-ben szentévet hirdetett „Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!” mottóval, a szentév végén pedig elrendelte Krisztus Király ünnepének november utolsó vasárnapján való megtartását.
Krisztus királyi méltóságának megünneplésével a világmindenség urát állította a hívek elé a pápa, hangsúlyozva, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére. Az ünnepet 1969 óta az egyházi év utolsó vasárnapján üljük, melyet már a következő egyházi év nyitányaként advent első vasárnapja követ, hogy az adventi szent várakozással a Megváltó újra megszülessen a szívekben.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
A nyitókép fotó a pécsi székesegyházban készült.
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
