Az egyházmegye két Mária-kegyhelye közül Máriagyűd már januártól, Máriakéménd, valamint Báta, hazánk egyetlen Szent Vér kegyhelye júniustól várja a zarándokokat búcsúi szentmisékre.
A kegyhelyek búcsúnaptárai megtalálhatók a Pécsi Egyházmegye honlapján. A kegyhelyek a honlapjaikon és közösségi oldalakon pedig folyamatosan adnak tájékoztatást a búcsús szentmisék részleteiről.
A Tenkes-hegy lábánál megbúvó máriagyűdi kegyhely „csodás” gyöngyszeme a máriagyűdi kegytemplom. A kegyhelyre évszázadok óta zarándokolnak a hívek, hogy kérjék a gyűdi Szűzanya oltalmát, vigasztalását és hálát adjanak közbenjárásáért, az évkönyvek tanúsága szerint pedig 1723 és 1799 között 302 esetet csodás gyógyulást jegyeztek fel. 1805-ben VII. Pius pápa búcsúkiváltságokkal látta el Máriagyűdöt, 1846-ban pedig Scitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt kegytemplomnak 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott.
A templom ékessége az 1713-ban készíttetett új kegyszobor, amely 1784-ben míves ezüstpalástot kapott; a rajta látható ezüst szívet 1921-ben adományozta Zichy Gyula püspök, az előtte látható ezüst rózsa 2009-ből származik az ezeréves egyházmegye ajándékaként. A szobor a siklósi vörös márványból, valamint az itáliai fehér márványból készült neobarokk főoltáron kapott helyet.
Báta, a Szent Vér egyetlen magyarországi kegyhelye. Monumentális kegytemploma a falu fölötti dombon, az egykori bencés apátság helyén áll, amelyet Szent László király alapított 1093-ban. A bátai bencés monostortemplomban 1350 körül a szentmisét bemutató pap kezében az átváltoztatott szentostya vérezni kezdett, a jelenség pedig két évszázadon keresztül állandóan látható volt.
Ennek az eucharisztikus csodának köszönhetően a 14. század végén, 15. század elején Báta országos hírű zarándokhellyé és nemzeti kegyhellyé vált, ahova királyaink és nagy népsokaság zarándokolt. 1434-ben IV. Jenő pápa búcsúkiváltságot adományozott a kegyhelynek, melyben kimondta, hogy Bátán Krisztusnak az Oltáriszentségből kiömlő Vérét tisztelik, ezt Úrnapján a népnek nyilvánosan felmutatják, s látására csodálatos népsokaság özönlik oda.
A korabeli forrásokban Krisztus vérző Testének is nevezett csodálatos bátai ereklye 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. 2017. szeptember 16-án Villiam Judak nyitrai püspök a garamszentbenedeki Szent Vér ereklyéből egy 1x1 cm-es partikulát ajándékozott a kegytemplomnak.
2019-ben – készülve a 2021-es magyarországi eucharisztikus kongresszusra – a kegyhely teljesen megújult. Ugyanebben az esztendőben Michael August Blume, Magyarország apostoli nunciusa mutatott be szentmisét a kegyhelyen, melynek keretei között kihirdette, hogy Ferenc pápa a Bátai Szent Vér Kegytemplomot basilica minor rangra emelte.
A Pécsi Egyházmegye másik Mária-kegyhelye Máriakéménden található. Nagyboldogasszony-kegytemploma a 260 éves kegyszoborral és az egykori kolostorépületel a Pécsvárad és Szederkény között vezető műút mentén, a Karasica-völgyéből kiemelkedő kis domb magaslatán áll.
Máriakéménden az első csodás Mária-jelenés 1740-ben volt, s az eseményt 33 évvel később ismerte el XIV. Kelemen pápa, aki 1773. augusztus 15-én teljes búcsúi jogot adott a templomnak. Azóta pedig minden évben búcsúi szentmisével ünnepli a helyi közösség és a környékből érkező zarándokok Mária mennybevételének ünnepét.
A kegyhelyek búcsúnaptárai a képgalériában elérhetők.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
