Nursiai Szent Benedek (480-547) a bencés rend és a nyugati szerzetesség alapjainak kidolgozója, Európa védőszentje, akinek a Pécsi Egyházmegyéhez is van kötődése. 998-ban Szent István királyunk megalapította a pécsváradi bencés központ szerzetesi monostorát, de a bencések adták Pécs második püspökét, Szent Mórt is.
A hagyomány szerint 529-ben alapította meg közösségét a Rómától mintegy 130 km-re fekvő Monte Cassino hegyén, ahol monostort építtetett tanítványai számára. Élete alkonyán szerkesztette meg a Regulát, azt a szabályzatot, amelyben lefektette a nyugati szerzetesi élet alapjait.
A bencések a magyarországi szerzetesség elindításában is élen jártak. Első monostoruk, Pannonhalma építése már Géza fejedelem idején megkezdődött. Innen érkezett Pécs második püspöke, Szent Mór is.
A középkorban élt szent pécsi tisztelete a székesegyház főhajójának mennyezetén megjelenő, fekete szerzetesi ruhát viselő idős apát alakjában is megjelenik. Kezében pásztorbotot, a Regulákat tartalmazó könyvet és egy kelyhet tart.
A Püspöki KincsTár állandó kiállításában Szent Benedek barokk kori szobra és egy Benedek-emlékérem állít emléket európa védőszentjének.
A Benedek-szobor a 18. század első felében készült. A szerzetesi ruhában megjelenő apát kezei az idők folyamán megsérültek, kezéből elvesztek azok az attribútumok, azok a jellegzetes tárgyak, amellyel a szentet rendszerint ábrázolták. Valószínű, hogy a falképhez hasonlóan valaha pásztorbotot és könyvet tarthatott.
A Benedek-emlékérem a rendalapító születésének 1500. évfordulójára készült. Egyik oldala a pannonhalmi apátságot, az első hazai bencés központot ábrázolja. A másik oldala a szent karizmákkal megáldott személyére emlékeztet születési dátumával, pásztorbotjával és a Regulákkal.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
