A jezsuiták pécsi örökségének egyik gazdagsága a Jézus Szíve tiszteletére felszentelt, ismertebb nevén Pius templom, melynek épületében a sok vihart megért, különféle rendeltetés szerint előbb szerzetesi, majd papi lakrészként és raktárként is használt helyiségekből az elmúlt egy esztendőben modern közösségi tereket alakítottak ki. A megújulást főpásztori szentmisén ünnepelte a közösség október 12-én este, melyet követően Felföldi László püspök megáldotta az újonnan használatba vett tereket és az egyházközség lelki megújulását buzdító beszédet intézett a jelenlevőkhöz.
Dr. Kvanduk Frigyes általános helynök, a templom plébánosa röviden felelevenítette az egykori jezsuita gimnázium és kollégium, valamint a hozzá tartozó templom történetét, majd köszönetet mondott az egyházmegyei támogatásért, mely külső forrásból előteremtette a felújítás költségeit. Kifejezte reményét, hogy a közösség jól tudja majd hasznosítani a megújult tereket az egymás közötti és a Jóistennel való találkozásra.
Mint ismert, a szerzetesi közösségek feloszlatása és működésüknek az 1950-es években történt betiltását követően a jezsuitáknak távozniuk kellett, és az egyetem kapta meg további hasznosításra a korábban hazánk legkorszerűbben berendezett és felszerelt gimnáziumának ingatlankomplexumát. A templom vezetését és a hitélet szervezését a Pécsi Egyházmegye vette át, majd 2024 őszén Forrai Tamás SJ Pécsre érkezését és egyetemi lelkészi kinevezését követően kezdetét vette a jezsuiták immár 3. pécsi missziója. A folyamatos megújulás és fejlődés igényének következményeként pedig a hely örökségéhez méltó közösségi tereket alakítottak ki.
Az egykori Pius Gimnázium nemcsak a múltjával, hanem jelenével is jelentős hatást gyakorol környezetére. Bár államosították, az épületei valamint a jezsuita szellemi örökség továbbra is itt van velünk. Ilyen értelemben nem a múlt része, hanem nagyon is élő jelen és pozitívan ható valóság.
Felföldi László pécsi megyéspüspök köszöntőjében kifejezte reményét, hogy a plébániai közösség csoportjai szívvel, lélekkel és lelkesedéssel töltik majd be a megújult tereket, melyek, mint szentbeszédében utalt rá, sokáig betöltötték rendeltetésüket, de egy idő után méltatlanná vált az állapotuk. Ilyen az életünk és ilyenek az emberi kapcsolataink is – fogalmazott, majd hozzátette, gyönyörű elindulást követően rátelepszik a hétköznapok szürkesége és sebzettsége, az állapota méltatlanná válik hozzánk. Ekkor következik el a megújulás szükségessége, ami nem azt jelenti, hogy valami teljesen újat kezdünk, hanem a múlt stabilitására alapozva kezdjük meg az újnak, a jövőnek, a jobbnak, a többnek a megvalósítását.
A főpásztor rámutatott, akik látták a felújítást megelőző állapotok valóságát és a mostanit, megértik, hogy az egymás közötti kapcsolatainkban is ennek a megújulásnak kell megtörténnie. Ha nem, akkor kár volt az áldozat. De hiszem és látom, hogy ebben a közösségben a fáradozás nem volt hiábavaló és biztos vagyok benne, hogy a jövő bizonyítani fogja, hogy élettel és a szív bőségével telnek meg újra ezek a terek. Azokkal, akik ide, ehhez a közöséghez tartoznak és azokkal is, akik úgy élik az életüket, mint a leprások, az Egyháztól távol és már csak kritikát tudnak megfogalmazni vele szemben. Az ő szívük vágyik legjobban ebbe a közösségbe, azért szakad fel a szívük legmélyéről kiáltás, sóhaj és fájdalom – hangsúlyozta Felföldi László.
Majd arra buzdított, hogy a családi asztal és a templom oltárának közösségét kell most pótolnunk az együtt gondolkodással, a jövő álmodásának együtt tanulásával közösségben, Krisztus lábainál. Mindenki saját szíve szerint azon a területen, melyikben otthonra akar találni talentuma szerint.
Látom, hogy ebben az egyházközségben a fiatalok a munkatársak és az atyák segítségével minden lehetőséget megkapnak – tért rá az ifjúságpasztoráció kérdéskörére a püspök. Azonban egységre és békességre törekedve vigyázni kell arra, hogy az igazság nincs a birtokunkban. Krisztus az igazság, mi a tanítványok vagyunk, akiknek a tanítványok egyszerűségével, alázatával és bizalmával kell itt helytállni és jelen lenni - fogalmazott.
Mert Istennek legfontosabb az ember és az ember üdvössége. Isten ezért ránk bízta az Egyházat, az Egyházban pedig Krisztus üdvösséget adó erejét. Óriási felelősség ez. Isten ránk bízta az Egyházat, nyomatékosította a püspök, amelyért Jézus az életét adta, amely szívének legnagyobb titka volt. Itt, most, ma, miránk, ebben a templomban, ebben a városban, egyházmegyében mi vagyunk felelősek ezért az Egyházért – figyelmeztette a jelenlevőket.
A múltat már ne emlegessük, a jövő még nincs a kezünkben, most van rajtunk a sor és ha mindent megteszünk, akkor a mustármag életre kell és különleges üzenettel bír, mint ennek az épületnek az élete, melynek Isten az elmúlt évek csöndjéből újra életet adott, előkészítve a közösség csodálatos megújulását és gazdagságát.
Kívánom, hogy itt, a templomban és a megújult közösségi térben csendes személyes imákban és a megújuló és épülő tanítványi közösségben találkozzunk újra a sebeinket gyógyító Jézussal és egyre többen meghallhassuk Krisztus éltető és életet adó üzenetét: kelj fel és menj, mert a hited meggyógyított téged – zárta szentbeszédét Felföldi László püspök.
A liturgiát követően a felújított közösségi terek megáldása következett, melyeket szeretetvendégség keretében használatba is vett az egyházközség.
A szentmisén elhangzott szentbeszédről készült felvétel a Pécsi Egyházmegye YouTube-csatornáján megtekinthető:
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
