Hálaadó szentmisét celebrált Felföldi László pécsi megyéspüspök és Rostás Jenő István plébános Krisztus, a mindenség királya ünnepén, november 23-án a Tolna vármegyei Faddon. A Holt-Duna partján található nagyközség Szentháromság tiszteletére 1864-ben felszentelt templomának belső tere újult meg a településen élők összefogásának eredményeként. A liturgián jelen volt Bordács József, a nagyközség polgármestere, a közösség tagjai és meghívott vendégeik.
A felújítási munkálatok 2024-ben kezdődtek, amikor a közösség egyik tagja, Rózsa László felajánlotta a belső tér festésének költségeinek finanszírozását. Az önzetlen felajánlás pedig további követőkre talált. Az egyházközség, a Pécsi Egyházmegye, az önkormányzat, helyi vállalkozások és családok álltak a jó ügy mellé, melyből csoda született, ugyanis a széles körű összefogásnak köszönhetően nemcsak a templom belső festése, hanem a gyönyörű ablakok felújítása is megvalósult.
Faddnak, mint ősi magyar településnek első írásos emléke 1211-ből való. A II. Endre király által kiadott oklevél szerint – amely a Tihanyi Apátság birtokait vette számba – az Apátságnak Faddon „15 ház jobbágya, 5 szántója, 3 szekerese és 5 halásza van”. A következő írásos emlék 1427-ben kelt és ekkor a településen már volt templom, amelyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel. A török hódoltság idején a település elnéptelenedett.
Az időközben újra benépesült település 1729-ben már a Tolnai Plébánia fíliája volt, templomuk a régi templomépület romjaira épült, oltárképe: „Szűz Mária megkoronázása a Szentháromság által.” Ebben az időben a lelki gondozást ferences szerzetesek látták el. 1733-ban Thurn Antal Kázmér pécsi püspök Faddon ferences rendi szerzetes papokat szentelt és bérmálást is végzett, megkezdődött a településen az anyakönyvezés.
Az időközben megrongálódott templomot 1754-ben lebontották, helyére újat építettek, amelyet 1755. május 9-én Klimo György pécsi püspök szentelt fel. A hívek számának gyarapodása miatt a templomot 1828-ban bővítették, de így is kicsinek bizonyult, ezért 1860-ban a falu közepén lévő telkeket megvették, a házakat lebontották, és ezek helyén Wagner János pesti főépítész vezetésével felépült a jelenlegi templom.
1864. november 23-án a Szentháromság tiszteletére szentelte fel Daróczy Zsigmond pécsi püspöki helynök. 1865. április 26-án nagy tűzvész pusztított a faluban, a nádtetős házakon. Leégett a régi templom és a plébánia is az addigi anyakönyvekkel együtt, valamint 165 lakóház. A leégett egyházi épületeket lebontották és a mai templom mellé felépítették a jelenleg is működő plébániát.
A templom belső terének megújulásáért hálát adó szentmisén Felföldi László pécsi megyéspüspök áldotta meg az épületet és a közösséget.
Szöveg: Pécsi Egyházmegye
Fotó: TEOL – Tolnai Vármegyei Hírportál
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
