A Szekszárdhoz közeli Szálka község Szent József-templomában celebrált szentmisét december 3-án, advent első hetének szombatján Felföldi László pécsi megyéspüspök, Petkó Tamás szekszárdi plébános és a plébánián szolgáló káplánok, Lábár Tamás és Molnár Erik. A főpásztor megáldotta az egyházközség közelmúltban teljesen felújított, ma közösségi térként és ifjúsági szálláshelyként is működő egykori plébániaépületét is.
Völgyek között emelkedő domb tetején, egy középkori templom falaira 1797-ben, késő barokk stílusban épült a szálkai Szent József-templom, ahol püspöki szentmisére érkeztek a hivatalos adatok szerint alig 600 lelket számoló falucskában élő hívek. A főpásztor szentbeszédében az adventi várakozásról, a mindnyájunk életében folyamatosan jelen levő, a sötétséget, a félelmet és a káoszt megszűntető várakozásról beszélt.
Emberi életünkben, életkortól függetlenül mindig várunk valamire és ez a várakozás viszi előbbre az életünket. Ha már nem várunk semmit az élettől céltalanná válunk, és lelkünk mélyén összeomlunk. Az adventi várakozás arra is tanít minket, hogy kitűzött céljaink legyenek az életünkben, itt és most. A személyes életünk ebben az állandó várakozásban és készületben kell teljen – magyarázta a püspök.
Az advent gazdagsága a várakozás mellett az újból és újból történő megújulást is jelenti. Nem rendkívüli, nem nagy dologokra kell gondolni, hanem mindnyájunknak a mindennapi életünkben kell valami újra és szépre várni, valami újat és szépet álmodni. Ha nem várunk semmire, nem vagyunk rendben, zavarodottá válik az életünk. A megújuláshoz pedig sokszor változni kell, személyes és közösségi életünkben, egyházi közösségünkben egyaránt. Ha nem újulunk meg, akkor sokszor már nincs tovább. Meg kell változni, élővé kell tenni a körülöttünk levő világot. Sokszor a megújítás hordozza magában az igazi megújulást, ahogy történt most az egykori plébániaépület esetében is.
Az adventi várakozás és megújulás pedig elvezet minket a karácsony ünnepére, ami a család és a közösségek életét átjáró legnagyobb ünnepünk. A legfontosabbra mutat, az élő Istenre, aki a viszonyítási pont az életünkben. Isten megmutatja számunkra, hogy ő a szeretet és ezt a megtapasztalt, túlcsorduló, isteni szeretetet megtapasztaló szív tud csak a másik emberhez szeretettel fordulni, csak ez a szív tudja továbbadni és ajándékozni azt, amire a másiknak valóban szüksége van. Ha így ajándékozunk, akkor nekünk is több lesz, teljesebb lesz az életünk – emelte ki szentbeszédében Felföldi László.
Szálka községet mindössze 600-an lakják, a szekszárdi plébánia fíliájaként működő kicsiny egyházközség tagjai mégis gondot fordítottak az egykori plébániaépület megújítására, gyökereikre. A liturgia után a főpásztor megáldotta a templom kertjében található, a világháborúkban harcolt szálkai hősök tiszteletére állított emlékművet, majd a közösséggel együtt ünnepelve kérje a Jóisten áldását a hívek, valamint a megújult épületben működő közösségi csoportok életére.
Fotó: Hegyi László
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
