Szentnek lenni azt jelenti, hogy mindvégig kitartunk a remény útján és a reménytelennek látszó helyzetben is reménykedve hiszünk – fogalmazta meg az életszentség lényegi üzenetét Máger Róbert püspöki irodaigazgató, plébános november 1-jén, Mindenszentek ünnepén este bemutatott szentmisén a pécsi székesegyházban, akinek a szentbeszédét az alábbiakban adjuk közre.
Mindenszentek ünnepén minden szentet ünnepeljük, akik Istent dicsőítve, megüdvözülve hunytak el, de nem emlékezünk meg róluk külön-külön, név szerint. A kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.
A szentmise olvasmányában a Jelenések könyvéből a hatodik és hetedik pecsét feltörése közé eső közjátékot hallottuk, ami a földi és a mennyei Egyházról szól. Napkelet felől érkezik a szabadítás, az angyal az élő Isten pecsétjével. A kelet mindig a feltámadást jelképezi, Krisztus győzelmét, ezért „keletelték” régen a templomokat, hogy a felkelő Nap felé, Krisztus felé fordulhasson az egész gyülekezet, amikor az oltárra néz. A csodálatos leírás ekkor a választottak hatalmas seregét mutatja be. Benne a száznegyvennégyezer jelképes szám: 12x12.000, mely Isten újszövetségi népét jelzi, akik a keresztség által Krisztushoz kapcsolódtak.
„Ezek a nagy szorongattatásból jöttek. Ruhájukat fehérre mosták a Bárány vérében” – hangzik a válasz a Jelenések könyvének látomásában feltett kérdésre, hogy „Kik ezek a fehér ruhások és honnan jöttek?” A keresztségben kapjuk meg a megszentelő kegyelem fehér ruháját. A nagy szorongattatás pedig az élet küzdelmeit, kísértéseit jelenti, amelyet egyikünk sem tud elkerülni. De Isten meghív bennünket, hogy hűségesek maradjunk a kapott kegyelemhez. Az életszentség tehát nem más, minthogy a keresztségünk teljesen beérik. Istengyermeki életünk eljut a beteljesedésre.
A szentleckében Szent János apostol arról beszél: „Isten gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk.” Ez a keresztény ember alapállapota. Isten gyermekei vagyunk. Minden más csak ezután következik, ill. ebből következik. Ami nem kapcsolható istengyermeki mivoltunkhoz, az nem lényeges az életünkben. Ami pedig ellenkezik vele, az egyenesen a kárunkra van, hiszen a legfontosabb igazságot akarja elhomályosítani bennünk. Amikor valami fontosabbá válik az életünkben, mint az a tény, hogy Isten gyermekei vagyunk, akkor valami elkezd félrecsúszni: vagy elkezdjük mások fölé helyezni magunkat, a gőg és a kevélység bűne révén, vagy éppen teljesen kétségbeesünk, elkezdünk félni és rettegni.
Isten gyermekei vagyunk: se többek, se kevesebbek. De az a legnagyobb méltóság, amit az ember elérhet. Ezáltal válunk Krisztushoz hasonlóvá, ill. őáltala leszünk a mennyei Atya gyermekei. A szentek azok, akik erre már rádöbbentek, s efölötti örömükben élték életük mindennapjait, ez a remény éltette és erősítette őket.
A remény jubileumi évében különösen ki kell hangsúlyoznunk ezt. A szentség útja a remény útja. Szentnek lenni azt jelenti, hogy mindvégig kitartunk a remény útján, hogy a reménytelennek látszó helyzetben is reménykedve hiszünk. Erre pedig az a fölismerés vezet, hogy Isten gyermekei vagyunk és végtelenül szeret minket, ezért nincs okunk kétségbeesni. Isten szeretetének köszönhetjük méltóságunkat és egyáltalán a létünket. S mivel a szeretet nem érhet véget, „örökké megmarad”.
A szentség nem a halál után veszi kezdetét, hanem akkor, amikor Isten családjához csatlakozunk a keresztség által, amikor elutasítjuk a bűnt és Isten népének tagjai leszünk. Akkor, ha vállaljuk a nyolc boldogság útját, amely az életszentség gyakorlati megvalósítását adja, ahogyan megéljük a mindennapokat. Éppen a nehéz helyzetekben mutatkozik meg az igazi boldogság, amikor azokon felülemelkedünk Krisztus erejével, mint Isten gyermekei. Sose felejtsük Jézus biztatását: „nagy lesz a ti jutalmatok az égben” – zárta ünnepi szentbeszédét Máger Róbert.
A liturgia zárásában a húsvéti gyertya fényénél imádkoztak az örök hazába eltávozott, elhunyt testvérek lelki üdvösségéért.
A szentmise a Pécsi Egyházmegye YouTube-csatornáján felvételről megtekinthető:
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
