Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Az ereklyerész története Garamszentbenedeken

A garamszentbenedeki ereklye a Veronika-kendőből leválasztott 4,5x7 cm-es textildarab. A hagyomány szerint Mátyás király kapta II. Pál pápától. Mátyás a garamszentbenedeki bencés apátságnak adományozta, amikor annak újjáépített templomát 1483-ban felszentelték. Az ereklyét többféle néven emlegették: latinul Sacratissimus Sanguis Domini nostri Jesu Christi, Sudarium Veronicae sanctae, Sudarium Sanguinis Christi, magyarul Szentvér.

szent ver 5 02Ezt követően került sor az ereklye méltó környezetének kialakítására. A templom déli oldalán a sekrestye fölött alakították ki a kegykápolnát az 1480-as évek végén úgy, hogy az a déli mellékhajó szentélyéből lépcsőn megközelíthető legyen, ugyanakkor a monostor keleti szárnyából is oda lehetett jutni egy ajtón keresztül. Ezen, korábban felső sekrestyének nevezett termet alakították át kápolnává. Felszentelésére 1489. március 24-én került sor. Meghagyták a régi román stílusú ablakokat, későgótikus hálóboltozattal látták el, a déli falba az ereklyetartó számára fülkét alakítottak ki, elé pedig oltárt emeltek. Ennek az oltárnak egyik táblaképe fennmaradt, s az esztergomi Keresztény Múzeumban található. A táblaképen János apát térdel a sebeit mutató Krisztus előtt. Kezében az ereklyetartót tartja, amelybe Krisztus oldalsebéből ömlik a vér. Az oltárkép 1510-ben készült.

Ugyancsak ekkor készült a közel 60 cm magasságú gótikus ereklyetartó is. Az áttört karimájú gótikus talpból emelkedik ki a nyél, amelyen két nodus között felnyúló oszlopokkal kerített, s kereszttel díszített apró fülkék láthatók. A felső gömbből kinyúló talapzaton nyugszik a négyszögű, keretbe foglalt kristály tok, amelyet drágakövekkel, s apró gyöngyökkel díszítettek. Ebben van az ereklye, egy nagyon vékony, ritkás szövet, alig látható foltokkal, a Szent Vér nyomaival. Az ereklyetok mellett két, fülkékkel, csúcsokkal díszített, s karcsú csúcsokban végződő oszlop, a fülkékbe helyezett apró alakokkal. Az ereklye fölött félgömb alakú alapon nyugvó, három osztatú torony, gúla alakú hosszú csúcsán kereszt volt. E tornyot is apró fedeles fülkék díszítették, kicsi szobrokkal. Az ereklyetartót Rudnay Sándor prímás 1829-ben restauráltatta, s az ereklyetokot úgy illesztette be a monstranciába, hogy az abból kivehető és a híveknek csókolásra nyújtható legyen.

szent ver 5 01

A 15. század végén készült a híres garamszentbenedeki úrkoporsó is, amely összefügg a Szent Vér ereklye garamszentbenedeki liturgikus tiszteletével. Nagypénteken ugyanis a Szent Vér ereklyét kihelyezték az úrkoporsóra. Annak előoldalán a középszinten kialakítottak egy toronnyal hangsúlyozott aranyozott alapzatú baldachinos fülkét, amely a Szent Vér ereklye helye volt. Ugyancsak az előoldalon, a „Krisztus a pokol tornácán” domborművet megbontva van még egy aranyozott konzol, amely az Eucharisztia helye lehetett. Az úrkoporsóban nagypénteken elhelyezték a ma is meglévő lehajtható karú korpuszt, gyolcsokba takarva. Feltehetően hangsúlyosabb volt itt a szobrot burkoló textíliák szerepe, és nagyobb volt a megjelenítő erejük, hiszen az eredeti, a Megváltó eredeti testét érintett lepel darabjával együtt mutatták be azokat a szertartásokon. A mai szlovák kutatás feltételezi azt is, hogy az ereklyetartó elkészülteelőtt az ereklyét a korpusz oldalsebébe helyezték. Talán ez a magyarázata annak, hogy Jézus testén olyan nagy, mély és plasztikus sebhelyet alakított ki a mester, aki a szobrot készítette.

Sajátos módon Garamszentbenedeken a Szent Vér búcsú pünkösd ünnepén volt, amikor az ereklye tiszteletére már a 16. században nagy népsokaság zarándokolt a kegytemplomba. Később a hitújítás és a hódoltság viszontagságai közepette többször menekítették, de a búcsújáró kultusz így is virágzott, és a hívek a Szent Vérnek még birtokokat is adományoztak. Az ereklye nagy tiszteletére jellemző, hogy az 1710. évi nagy pestis járványt követően Bars vármegye nemessége megfogadta, hogy a benedeki sziklán álló Szent Ilona kápolna helyén új kápolnát emeltet a Szent Vér tiszteletére. 1716. május 2-án szentelte fel Ghillányi György esztergomi kanonok, püspök.

batai zar szervezok web 20170927 37A Szent Vér ereklyét a mai Szlovákiában is nagy tisztelet övezi, sok zarándok keresi fel a templomot, főleg a pünkösdi búcsú idején. Viliam Judák nyitrai püspök, akinek joghatósága alá tartozik az egykori monostortemplom, Udvardy György pécsi megyéspüspök kérésére 2017. augusztus 10-én Nyitrán felnyitotta a Rudnay prímás által 1829. július 16-án lepecsételt ereklyetartót, s leválasztott az ereklyéből egy 1x1 cm-es partikulát. Ezt egy aranyozott kör alakú tokban helyezte el, amelynek előoldala üvegből van, s hátul püspöki pecsétjével zárta le és hitelesítette. Az ereklyetokot egy piros kövekkel díszített kereszt alakú ereklyetartóban helyezte el. Az eseményről okmányt állított ki, majd 2017. szeptember 16-án, Bátán személyesen adta át a pécsi megyéspüspöknek.

Sümegi József

Fotó: Keresztény Múzeum, Loósz Róbert

Szentmise közvetítések banner v2

 

LD honlap logó Telefon
2021 január
M T W T F S S
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Közelgő események

Ökumenikus imahét - ELMARAD:
Pécs -
2021. 01. 24. - 2021. 01. 24.
Szabadegyetem a NEK jegyében - ELMARAD:
Magtár Látogatóközpont -
2021. 01. 27. -
Igazgatói értekezlet - közoktatás:
Tamási -
2021. 01. 29. - 2021. 01. 29.
Megszentelt élet napja:
gimnáziumokban -
2021. 02. 02. - 2021. 02. 02.
Szentségimádás és szentmise a hivatásokért:
Pécsi Székesegyház -
2021. 02. 04. -

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi