Pécs második püspöke, Szent Mór, az egyházmegye társvédőszentje iránti tiszteletből 1848-ban kápolnát szenteltek a Pollack Mihály tervei alapján átépített székesegyházban, ahol 2022. október 25-én tematikus tárlatvezetést tartottak az érdeklődők számára. Bodnár Boglárka muzeológus - a honlapunkon korábban már megjelent - írását adjuk közre.

Egyed Antal, a Pécsi Egyházmegye papja kora egyik ismert felvilágosult elméje volt, aki költőként, műfordítóként, valamint táj- és népkutató helytörténész-ként is beírta magát a halhatatlanok közé, továbbá személyében köszönthetjük a szociográfia első magyar előfutárát. Egyed apát azon kevés pécsi egyházmegyés papok közé tartozott, akit a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választott. Hívei nagy szeretettel vették körül minden szolgálati helyén: „Őszinte külseje, tesztelen magatartása, magyar typusa, igen vonzó volt. Közép termetű, egészséges piros arczu, őszfürtű külsejét leginkább ajánlotta vidámságra, melyet késő öregségéig megtartott…” ^[1]

Százhúsz éve, 1899 augusztusában Hetyey Sámuel püspök támogatásával nyitott meg a Pécsi Püspöki Múzeum Kőtár a hajdani pécsi nyilvános püspöki könyvtár (ma Klimo Könyvtár) északi szárnyának földszinti termeiben, folyosóján, valamint az alsó és felső udvarán.

A pécsi egyházmegye püspökei

75 évvel ezelőtt a hajdani Bartók Béla utca 25. alatta a katolikus Sancta Maria Női Otthon Egyesület vezetője, báró Mirbach Júlia több zsidó leány és asszony megmentését és elbújtatását vállalta fel. Köztük volt a Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, valamint Schaár Erzsébet szobrászművész is.

2019. május és június hónapjaiban a Pécsi Székesegyház altemplomában tervásatásra került sor. A kutatást a Pécsi Egyházmegye támogatta és finanszírozta, a Janus Pannonius Múzeum végezte.

Az Országos Széchényi Könyvtár páratlan Corvina-kiállításának margójára

1889. június 15–24.

Ferenc pápa romániai látogatása – amelynek egyik kiemelkedő állomása Csíksomlyó lesz – azt szolgálja, hogy túl lehessen lépni a „történelmi megosztottságon” – mondta május 29-én, szerdán Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár.

Pünkösdhétfőn a Pécsi Püspökség délelőtt és délután is rendhagyó idegenvezetéssel várja a látogatókat.

Nagy lázban égnek a keresztény egyházak zarándokai, hiszen már csak napok választják el őket, hogy személyesen is részt vehessenek Ferenc pápa (2013-tól) csíksomlyói szabadtéri szentmiséjén. A csíksomlyói búcsút Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke a pápa látogatásának napjára is kiterjesztette.

A pécsi Dóm tér burkolatcseréjét megelőző régészeti kutatások számos új információval szolgáltak a pécsi püspökvár történetével kapcsolatban.

A 2018-ban felújításra került bátaszéki Szent Orbán kápolnát 2019. május 24-én, az este 6 órakor kezdődő szentmise keretében áldja meg Udvardy György megyéspüspök.

1938. május 15-én, tíz nappal a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepélyes megnyitója előtt a Pécsi Nemzeti Színházban nagyszabású missziós díszünnepélyt szerveztek a Kongresszus szerves részeként.

Salkaházi Sára 1899. május 11-én született Kassán abban a korba, mikor Magyarországon a nők számára csak a családanyai szerep elfogadott, képzésükre sokáig nem is volt lehetőség, majd az első világháború alatt diáklányként megéli a vesztes háború utáni szegénységet és elégedetlenséget.

1938 májusában Budapesten rendezték a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Ahogy a 2020-as magyarországi rendezvényt, a ’38-as kongresszust is tartalmas felkészülési időszak előzte meg. Bognár Jenőné, gránitdiplomás szekszárdi pedagógus diákként vett részt a felkészülésben, majd a kongresszuson. Az alábbiakban az ő visszaemlékezését adjuk közre.

A találkozás Krisztussal a vasárnapi misében azt a mintázatot követi, ahogy Mária Magdolna találkozott a feltámadt Jézussal.

Liturgikus és humanista művekre az első budai nyomda (1473) megszűnése után is szükség volt a Magyar Királyság területén, főként mivel I. Mátyás király (1458–1490) 1477-ben elrendelte a magyar egyházmegyék számára a misekönyvek és breviáriumok kiadását.

Kiss György szobrászművész a 19-20. századforduló neves alkotója. 1919 áprilisában hunyt el, halálának századik évfordulóján rá emlékezve tematikus idegenvezetésre hívjuk az érdeklődőket a Pécsi Székesegyházba.

„Mi a legjobb, amit az ember kezével tehet? Azokat imádságra kulcsolni, és jó könyveket írni vele.” (Telegdy Miklós)

Január 21-én, Szentkirályi István halálának 75. évfordulóján Schmelczer-Pohánka Éva írásával emlékezünk a tiszteletbeli kanonokra, kiváló teológiatanárra.

1969. január 10. Fél évszázada nevezték ki pécsi megyéspüspöknek Cserháti Józsefet.

Prof. Dr. Vörös Győző ókorkutató, akadémikus tartott előadást Vízkereszt ünnepén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezésében, a Pécsi Egyházmegye támogatásával.

A Dunántúl katolikus napilap 1911. december 24-i számának karácsonyi mellékletében jelent meg A karácsonyi jászol ábrázolásai című ismeretterjesztő írás, amelynek szerzője a Pécsi Egyházmegye tudós papja, Szőnyi Ottó (1876–1937) régész-művészettörténész, levéltáros-könyvtáros, jogakadémiai tanár, az első pécsi múzeum igazgatója volt.

Az egykor a Székesegyház homlokzatán álló homokkőből készült apostolszobrok tavaly kerültek vissza a Dóm közelébe a Szent Mór Iskolaközpont udvaráról. A nyugati bejárat előtt húzódó Gosztonyi-kőtár nemcsak kiváló kiállítóhelyet biztosít, hanem az időjárással szemben is védi az apostolszobrokat.

A Csorba Győző Könyvtár és a Pécs Története Alapítvány Pécs-Baranya évszázadai. Történetek Baranyából, különös tekintettel a szerb megszállás időszakára címmel konferenciát rendezett novemberben Pécsett, a Tudásközpontban.

Fedeles Tamás egyetemi docens (PTE), a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa kezdeményezésére Mátyás király és az Egyház címmel szerveztek konferenciát az MTA pécsi székházában a Magyar Tudomány Ünnepén.

Pécs ad otthont a keresztényüldözésről és a válaszként adott védekezési stratégiákról szóló konferenciának, amelynek társszervezője a Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete is.

Október 25. Szent Mór, a Pécsi Egyházmegye társvédőszentjének ünnepe. A Szentszék 170 évvel ezelőtt emelte a második pécsi püspököt a szentek sorába. Az emléknapon a szentté avatási eljárás történetét ismertetjük.

Csapatok, baráti társaságok jelentkezését várják a Pécsi Püspökség október 30-án induló műveltségi vetélkedőjére. A részvétel ingyenes, a témakör széles, de nagy hangsúlyt kapnak a város és a püspökség történetével kapcsolatos kérdések.

A 2018/2019-es tanévben is útjára indul az internetes böngészős hittanverseny a Pécsi Egyházmegye tanulói számára. A verseny célja az, hogy a diákok amellett, hogy gyarapítsák a hittan foglalkozásokon szerzett tudásukat, megismerkedhessenek a különböző keresztény alapdokumentumokkal, legfontosabb internetes oldalakkal, valamint szélesítsék egy-egy tantárgyhoz, területhez kapcsolódóan kulturális, művészeti, történelmi, földrajzi ismereteiket.

Az Anyaszentegyház a mai napon, szeptember 27-én emlékezik meg Páli Szent Vince (1581–1660) áldozópapról, a lazarista rend és a vincés család szerzetesközösségeinek alapítójáról.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is októberben zajlik országosan a Katolikus Kulturális Hetek rendezvénysorozat, amelyhez a Pécsi Egyházmegye is ingyenes programokkal csatlakozik.

Magyarországi előadáskörútja során Pécsre is ellátogat a torinói lepel kutatója. Szeptember 26-án 18 órától tart előadást a Pécsi Székesegyházban Dr. John P. Jackson fizikus, az 1978-ban vezetett Torinói Lepel Kutatóprogram vezetője.

Idén ötven éve hunyt el Gálos László, a Pécsi Egyházmegye XX. századi történetének nagyformátumú papja. A Pécsi Egyházmegyei Levéltár honlapján fényképgalériával és részletes életrajzi írással emlékezik meg a hőgyészi plébánosról, akinek életútján keresztül könnyebben megérthetjük, milyen nehézségekkel nézett szembe az egyház a második világháború utáni Magyarországon.

Az egykor a Székesegyház homlokzatán álló homokkőből készült apostolszobrok tavaly kerültek vissza a Dóm közelébe a Szent Mór Iskolaközpont udvaráról. A nyugati bejárat előtt húzódó Gosztonyi-kőtár nemcsak kiváló kiállítóhelyet biztosít, hanem az időjárással szemben is védi az apostolszobrokat.

A Pécsi Egyházmegye augusztus 23-án ünnepli alapításának 1009. évfordulóját. A püspökség létrehozásának pontos dátumát egy 1404-ben keletkezett, a somogyi konvent által kiadott oklevélből, a Szent István-kori dokumentum átiratából ismerjük.

Augusztus 18-án, Szent István király ünnepe előtti szombaton bábos idegenvezetéssel, kerámia festödével, tematikus idegenvezetéssel várja az érdeklődőket a Pécsi Püspökség.

Az egykor a Székesegyház homlokzatán álló homokkőből készült apostolszobrok tavaly kerültek vissza a Dóm közelébe a Szent Mór Iskolaközpont udvaráról. A nyugati bejárat előtt húzódó Gosztonyi-kőtár nemcsak kiváló kiállítóhelyet biztosít, hanem az időjárással szemben is védi az apostolszobrokat.

180 évvel ezelőtt, 1838 júliusában hunyt el Szepesy Ignác, a Pécsi Egyházmegye 71. püspöke. A tudomány- és irodalompártoló főpásztorra emlékezett júniusban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont-Történeti Gyűjtemények Osztálya, és neki állít majd emléket októberben az V. Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címet viselő konferencia egyik szekciója. Schmelczer-Pohánka Éva írását három részletben közöljük.

180 évvel ezelőtt, 1838 júliusában hunyt el Szepesy Ignác, a Pécsi Egyházmegye 71. püspöke. A tudomány- és irodalompártoló főpásztorra emlékezett júniusban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont-Történeti Gyűjtemények Osztálya, és neki állít majd emléket októberben az V. Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címet viselő konferencia egyik szekciója. Schmelczer-Pohánka Éva írását három részletben közöljük.

180 évvel ezelőtt, 1838 júliusában hunyt el Szepesy Ignác, a Pécsi Egyházmegye 71. püspöke. A tudomány- és irodalompártoló főpásztorra emlékezett júniusban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont-Történeti Gyűjtemények Osztálya, és neki állít majd emléket októberben az V. Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címet viselő konferencia egyik szekciója. Schmelczer-Pohánka Éva írását három részletben közöljük.

A gyakorlati szempontú, politikai vallásosság és a különféle kultuszokban való részvétel szemben áll a lelkiismeret és a józan ész megkövetelte cselekvéssel.

VI. Pál pápa Pacis Nuntius kezdetű, 1964 októberében kelt apostoli levelében nyilvánította nrusiai Szent Benedeket Európa fővédőszentjévé. Július 11-én a kontinens patrónusát ünnepeljük a nyugati szerzetesség megalapítójának személyében.

Magyarországon július 2-án emlékezünk az áldott állapotban lévő Szűz Mária és nagynénje, a Keresztelő Szent Jánost méhében hordó Erzsébet találkozására. A látogatásnak egy különös értelmezését adja Christian de Chergé, a thibirine-i trappista monostor 1996-ban meggyilkolt perjele, akinek boldoggá avatásáról idén januárban született döntés.

A Pécsi Püspökség Magtár Kávézója péntek és szombat este egész nyáron meghosszabbított nyitva tartással, júliustól pedig ingyenes koncertekkel, színházi és régészeti előadással várja a látogatókat.

Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén? címmel nyílt kiállítás a pécsi Klimo Könyvtárban június 8-án. A Kelemen József pécsi kanonok-nagyprépost aprónyomtatvány-gyűjteményének részét képző röplapok, színlapok és előfizetési felhívások 2019. április 30-ig tekinthetők meg.

A Szent István Tudományos Akadémia szervezésében június 4-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartott előadást Sümegi József diakónus, a Szent Vér kegyhely őre Eucharisztikus és Szent Vér kegyhelyek a középkori Magyarországon címmel.