„Mi a legjobb, amit az ember kezével tehet? Azokat imádságra kulcsolni, és jó könyveket írni vele.” (Telegdy Miklós)

I. Rudolf magyar király (1576–1608) 440 évvel ezelőtt, 1579. február 6-án nevezte ki Telegdy III. Miklóst 38. pécsi püspöknek Monoszlóy (Monoszlay) V. János (1568–1578) helyére, akit egyúttal zágrábi püspökké választottak. Telegdyt püspöki megbízatása mellett királyi tanácsossá is megtette az uralkodó. (Nevének helyesírása: Szerzőként Telegdiként használta nevét, az újabb szakirodalom a családfakutatások alapján az ő családi ágát Telegdy névírással jegyzi.)

A pécsi püspöki kinevező királyi diploma latin és magyar nyelvű szövege:

Nos Rudolphus etc. post praefacionem meritorum fidelis nostri venerabilis Nicolai Telegdini Praepositi Majoris Metropolitanae Ecclesiae Strigoniensis etc. Eundem etc. ad Episcopatum Ecclesiae Quinque Ecclesiensis nunc per translationem fidelis nostri Reverendi Joannis Monozloy ad Ecclesiam Zagrabiensem etc.

Datum in arce nostra Pragensi sexta die Mensis Febr. 1579.

Mi Rudolf előterjesztésünk után érdemeire való tekintettel a tiszteletre méltó Telegdi Miklóst, az esztergomi székeskáptalan nagyprépostját a pécsi püspökségre [nevezzük ki], hívünk, Monoszlóy János zágrábi egyház élére történő áthelyezése következtében.

Kelt a prágai várunkban, 1579. február 6-án.

(Közli: Koller, Josephus: Historia Episcopatus Quinqueecclesiarum. Tom. VI. Posonii & Pestini, Sumptubus Michaelis Landerer de Füstkút, 1806. 319. – Magyar fordítás: Fedeles Tamás)

Telegdy még ugyanezen év május 15-én megkapta XIII. Gergely pápától (1572–1585) püspöki megválasztásának megerősítését is.

Pecs 17 szazad3

A 17. század közepi Pécs látképe

A török 1543-tól tartó pécsi uralma miatt – több más korabeli püspökhöz hasonlóan – ő sem járt Pécsett, csak a püspöki címet viselte. 1580-ban felmentést kért Rómától rezideálási kötelezettsége alól, amit minden valószínűség szerint meg is kapott. Telegdy Nagyszombatban székelve egyházmegyéje katolikus papjainak és a híveinek lelki gondozását pásztorlevelekkel igyekezett biztosítani. Ahogy Nagy Imre írta róla: „Bár lokálisan nem kötődhet a városhoz, szellemi értelemben annál inkább.” Az egyházmegyében maradt néhány pap számára a pécsi püspök távolmaradása ellentmondásos helyzetet teremtett, és leváltását kérték a pápától: eredménytelenül. 1579 áprilisában a város török általi elfoglalásakor elrabolt székesegyházi kincsek megkeresésére és visszaszerzésére tett lépéseket, hiszen egyházmegyéje évtizedek óta semmilyen jövedelemmel (egyházi tized, tizedváltság) nem rendelkezett. Ám közülük csak néhányat sikerült megmentenie: a legtöbb sorsát mind a mai napig homály fedi. Telegdy végül 1586 tavaszán bekövetkezett haláláig viselte a pécsi egyházfői méltóságot. A pécsi egyházfők sorában Kut(h)assy VI. János (1589–1592) követte.

Telegdy Miklós püspöki címere ismert: a hasított pajzs heraldikai jobb oldalán egyenes karddal átszúrt korona, a kard hegyén pedig hatágú csillag; a bal oldali mezőben kereszt (a pecsétjein pólyában), fölötte rózsa, alatta liliom látható. A pásztorbot és a pajzs fölött ábrázolt püspöksüveg két oldalán N. T. monogram (Nicolaus Telegdy), a címerpajzs két oldalán Q. E., azaz Pécs latin nevének (Quinque Ecclesiae) kezdőbetűi kerültek elhelyezésre. Püspöki címerét unokaöccse, Telegdi János váradi (1613), majd nyitrai püspök (1619) és kalocsai érsek (1623—1644) is átvette. 

Telegdy puspoki címer vegl

Telegdy Mikós püspöki címere (Forrás: Végh 1935. 71.)

Telegdy Miklós a Bihar vármegyei Telegden (ma Mezőtelegd) született 1535-ben, egy helyi jobbágycsalád sarjaként. Apja Telegdi Márton kántor-tanító.

Telegdi csaladfa

A Telegdy családfa (Forrás: Makay 1895. 196.)

Tanulmányait Váradon kezdte meg, majd a krakkói egyetemen fejezte be. 1558-ban belépett az egyházi rendbe, Oláh Miklós esztergomi érsek (1553–1568) szentelte pappá. 1561-től esztergomi kanonok, 1570-től nagyprépost lett. 1582-től haláláig esztergomi érseki helynök méltóságot is viselt. Korabeli leírás szerint hitéleti munkáját, művészi szépségű prédikációinak megtartását betegsége sem akadályozhatta: „…boldog emlékezetü Telegdy Miklós Péchi Püspöké: kit noha fölötte igen elgyötrött volt a’ köszvény, ugy hogy csak székben hordozhatnák; mind az által a Prédikállást el nem hatta, hanem felvonatta és tolatta magát nagy fájdalommal a Nagyszombati prédikálló székre, és ugy prédikállott, mintha semmi dolga nem lött volna.”

Munkáiban részint egyháza hittételeit magyarázta, részint a protestáns hittételekkel vitázott. Nagy szerepet játszott a nagyszombati ellenreformációs kulturális központ kialakításában. Mossóczi Zakariás (1542–1587) nyitrai püspökkel (1582–1587) együtt 1584-ben saját költségükön közrebocsátotta a Corpus Juris Hungaricit (Decreta, constitutiones et articuli regum inclyti regni Hungariae. Nagyszombat, 1584), a magyarországi törvények első nyomtatott kiadását Szent Istvántól az 1583-as pozsonyi országgyűlésig. Humanista irodalmi munkássága előkészítője Pázmány Péter esztergomi érsek és a magyarországi barokk irodalom kialakulásának: ő volt a magyar katolikus megújulás (ellenreformáció) egyik jelentős előfutára. Pécsi püspöksége idején számos hitvitázó iratot adott ki. Tőle származott az első magyar nyelvű katekizmus is, amelyet Peter Canisius Cathecismus parvusából fordított.

keresztenyseg fundamentum 1562

Az keresztyensegnec fondamentomiról valo rouid koenywechke. (Bécs, 1562)

Telegdy Miklós 1586. április 22-én hunyt el és 25-én temették el Nagyszombatban, a Szent Miklós-templomban, a Boldogságos Szűz oltára alatti kriptában. Vörös márvány sírfelirata: Reverendiss. Nicolaus Telegdimus Episcopus Quinque Ecclesien. Consiliar. Caes. R. M. Administrator Arci Episcopatus Strigon. in Spiritualibus vivens hunc sepulturae locum sibi elegit: moriens vero in Domino Anna MDLXXXVI. April XXII. die Aetatis LI. Cleri populique Orationibus se commendat. Sírhelyét a 18. században áthelyezték.

* * *

Telegdy Miklós a magyarországi könyv-, könyvtár- és nyomdászattörténetbe is beírta a nevét: 1577. november 20-án a császár 1000, míg az esztergomi káptalan 500 forintos adományával felvásárolta és megújította a bécsi jezsuiták megszűnt nyomdájának felszerelését, majd azt saját nagyszombati házában helyezte el. Nyomdája sokáig az ország egyetlen katolikus officinája volt, amely kiadott nyomtatványai címlapján ekképp jelent meg: „Telegdi Miklós házánál”. A Postillák második kötete 1578-ban már innen kerül ki a sajtó alól.

Könyvszeretete fiatal korától végig kísérte életét. Oláh Miklós esztergomi érsek (1553–1568) végrendeletében, mint a legképzettebb teológusra hagyta könyvtárának egy részét. Telegdy reneszánsz könyvgyűjteményét a hagyatéki eljárás során, 1586 tavaszán összeírták. A Magyar Kamaránál maradt egy egykorú másolat-katalógus (Cathologus Librorum reverendissimi olim Nicolai Telegdini episcopi Quinqueecclesiensis – 1586. április 28.) 272 művet, 291 kötetben foglalt magába. A gyűjteménye döntő többsége teológiai tárgyú munkát foglalt magába, de emellett megtalálható volt benne néhány történeti, földrajzi és természetrajzi könyv, pár ókori és humanista klasszikus, magyar vonatkozású munka azonban csak elenyésző számban. Könyvtárát végrendeletében a nagyszombati jezsuita kollégiumra hagyta, azon könyvek kivételével, amelyeket Telegdi László és Kutassy János esztergomi kanonokok – a hagyaték összeírói – maguknak kiválasztottak.

Művei, amelyek címlapján pécsi püspökként utal magára

Telegdi Miklós: Az evangeliomoknac, mellyeket vasarnapokon es egyeb innepeken esztendö altal, az anyaszentegyhazban oluasni es praedicallani szoktanac, magyarazattyánac harmadic resze. Mely magaba foglallya a szentec innepire ualo Euangeliomokat. Iratott Telegdi Miklostul Peechi Püspöktül. Nagy Szombatba, ugyan azon Telegdi Miklos hazánál, 1580. Forrás

Telegdi Miklosnak Peechi Püspöknec felelete, Bornemisza Peternec feitegetés neuü konyuére. Mellybe fökeppen, az io chelekedetecnec iutalmarul valo igaz keresztyéni tudománt oltalmazza. Jollehet egyebreis mindenre választ teszen,… Nagyszombat, 1580. Az 1580-iki kiad. után közrebocsátotta Rupp Kornél. Franklin, Budapest, 1898. (Régi magyar könyvtár)

Egy nehany Jeles Okai Mellyekert Telegdi Miklos Pechi Püspök nem ueheti es nem akaria uenni Luter Martonnac es az ü maradekinac tudomanyát… Nyomtattatot Nagyszombatban, 1581. esztendőbe Szent Mihály hauába. Forrás

Evangeliumoc 1580 KK 900

Jeles okai 1581

Telegdy pécsi püspökként kiadott munkáinak címlapja

 

Irodalom

  • Koller Josephus: Historia Episcopatus Quinqueecclesiarum. Tom. VI. Posonii & Pestini, Sumptubus Michaelis Landerer de Füstkút, 1806. 319–346.
    [T.]: Töredék, Telegdi Miklós életéből = Tudományos Gyűjtemény, 1817. IX. kötet. 71–76.
  • Brüsztle Josephus: Recensio Universi Cleri Dioecesi Quinque-Ecclesiensis. Quinque-Ecclesiis, Typis Lycei Episcopalis C. Ramazetter, 1874. 406–408.
  • Brösztel Lajos: Telegdi Miklós élete. = Katholikus Szemle, 1895/4. 609–630.; 1895/5. 804–827.
  • Makay Dezső: A Csanád-nemzetség. A Telegdy-család = Turul. A Magyar Heraldikai Társaság Közlönye, 1895. 196.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIII. kötet. Budapest, 1909.
  • Végh Gyula: Jegyzetek a magyarországi püspökök címereihez (Második, befejező közlemény)= Turul. A Magyar Heraldikai Társaság Közlönye, 1935. 71–72.
  • Fényi András: Telegdi Miklós (1535–1586). Budapest, 1939.
  • Pete József: Telegdi Miklós pécsi püspök, az egyházfő = Pécsi Szemle, 2002. tavasz. 4–19.
  • Nagy Imre: A két Istvánffy és Telegdi Miklós. = Pécsi Szemle, 2008. tél. 20–31. Ua. Nagy Imre: Öttorony. Pécs, 2013. 99–100.

 

A Telegdy Miklós féle könyvtár katalógusa

  • Nagy Gyula: Telegdi Miklós pécsi püspök könyvtára 1586-ból. = Magyar Könyvszemle, 1880/1. 37–50.
  • Tóth István: Telegdi Miklós reneszánsz könyvtára. Budapest, 1979. Ua. = Magyar Könyvszemle, 1979/3. 272–307.
    Cathalogus Librorum R(everendissi)mi D(omi)ni olim Nicolai Telegdini Episcopi quinqueecclesiensis. In: Magyarországi magánkönyvtárak, I. 1533–1657, Sajtó alá rend. Varga András, munkatárs Monok István. (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 13.) Budapest–Szeged, 1986 36–43.

Ungherese V1 web k

 

Szentmise közvetítések banner v2

 

Szentmise közvetítések banner v2

 

Szentmise közvetítések banner v2

 

2024 december
M T W T F S S
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Közelgő események

Éjféli szentmise a székesegyházban:
-
2024. 12. 24. - 2024. 12. 25.
Szentév megnyitása a pécsi székesegyházban:
-
2025. 01. 04. - 2025. 01. 04.
Német nyelvű szentmise a székesegyházban:
-
2025. 01. 19. - 2025. 01. 19.

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség