1969. január 10. Fél évszázada nevezték ki pécsi megyéspüspöknek Cserháti Józsefet.
Kevésbé ismert, hogy Cserháti (Czepf) József1 megyéspüspök pécsi káptalani helynökként, majd apostoli kormányzóként is szívügyének tekintette egy egyházi könyvgyűjtemény megalapítását, amelyet 1968 őszére sikerült megvalósítania. Jelen írásunkban ekképpen most a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár alapítója előtt tisztelgünk megyéspüspöki kinevezésének félévszázados évfordulója alkalmából.
Cserháti József megyéspüspök olajfestménye (Pécsi Egyházmegye)
Cserháti Józsefet 1964. szeptember 15-én kinevezték melzi címzetes püspökké és apostoli kormányzóvá. 1964. október 28-án Budapesten, a Szent István Bazilikában szentelték püspökké Brezanóczy Pál egri és Ijjas József csanádi apostoli kormányzókkal, továbbá Bánk József győri és Winkler József szombathelyi segédpüspökökkel. Ötévnyi apostoli kormányzói működés után végül 1969. január 10-én2 nevezte ki VI. Pál pápa (1963–1978) pécsi megyéspüspöknek Ijjas József kalocsai és Brezanóczy Pál egri érsekek, Bánk József váci megyéspüspök, továbbá Szabó Imre esztergomi, Kisberek Imre székesfehérvári, Kacziba József győri, Udvardy József csanádi apostoli kormányzók, valamint Zemplén György esztergomi és Vajda József váci segédpüspökök megválasztásával egyetemben. Személyében egy széles látókörű kiemelkedő formátumú főpásztor került a pécsi egyházmegye élére.
A megyéspüspöki kinevező pápai bulla magyar fordítása:
PÁL PÜSPÖK, ISTEN SZOLGÁINAK SZOLGÁJA
Tisztelendő Testvérünknek, Cserháti Józsefnek a pécsi püspöki székre áthelyezett eddigi melzii c. püspöknek, üdvöt és apostoli áldást!
Amint Krisztus a mi lelkünket Pásztora és Püspöke (vö. Pét 2,25) minden néphez küldötte apostolait, hogy nekik az igazság evangéliumát hirdessék, úgy Mi is, akik – bár érdemtelenül – az Ő helyettese vagyunk a földön, állandóan küldünk pásztorokat a keresztény híveknek, e szent nyájnak, hogy égi igazságokkal táplálják és boldog örök hazába vezessék őket.
Éppen ezért, mikor most a pécsi egyházmegyéről kell gondoskodnunk, amely b. e. Rogács Ferenc szomorú halála óta üresedésben volt, úgy láttuk helyesnek, hogy Téged tegyünk, Tisztelendő Testvér, ezen egyházmegye élére.
Tehát legfőbb saját és apostoli tekintélyünknél fogva felmentünk Téged a melzii c. püspökség alól és áthelyezünk a pécsi egyházmegyébe, megadva mindazon jogokat és Rád ruházva a kötelességeket, amelyek a tisztségeddel járnak.
A hitvallás megismétlésétől felmentünk, és az Irántunk, valamint Péter Széke iránt tartozó hűségeskü alól is.
Ezek kívül elrendeljük, hogy ezen ólompecsétes levelünk felolvastassék a székesegyházban a papság és a nép előtt egyik parancsolt ünnepnapon.
Őket pedig buzdítjuk, hogy fogadjanak szívesen Téged, előírásaidnak engedelmeskedjenek és kezdeményezéseidet támogassák, amint ez hőn szeretett fiakhoz illik.
Végül kifejezzük előtted, Tisztelendő Testvér, legőszintébb jókívánságainkat, és egyben buzdítunk, hogy igazán nehéz tisztségedet törekedjél úgy betölteni, hogy egyrészt jó pásztora légy híveidnek, másrészt a Rád bízott hitletéteményt a leghűségesebben megőrizzed.
Kelt Rómában, Szent Péternél, az Úr 1969. évében január hó 10-én, pápaságunk 6. évében.
Traglia Alajos bíboros
A Római kat. Egyház kancelláriusa
Az akkori gyakorlat és a hatályos rendelkezések szerint az egyházi megbízásokhoz az engedélyt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 22. törvényerejű rendelete alapján adták meg. 1969. január 23-án a kinevezett egyházi méltóságok a Parlament épületében Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt letették az esküt a Magyar Népköztársaságra és annak alkotmányára. A Parlamenti eskütételről az MTVA Archívum 2018-ban megnyitott online Nemzeti Fotótárában három, Tormai Andor által készített, ritkán látott felvétel is fellelhető. A parlamenti eskütétel (1969. január 23.) Első kép | Második kép | Harmadik kép
Az eskütételnél jelen volt még Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Horváth Richárd tag és Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Érdekes módon a pápai kinevezésről nem, ám az állami eskütételről az országos napilapok és a helyi lap, a Dunántúli Napló (január 24-i számában) is beszámolt.
Cserháti József püspöki címere
Megyéspüspöki kinevezése alkalmából Cserháti József 1969. február 10-én, hétfőn fogadást adott a püspöki palotában az egyházmegyei méltóságok és az állami szervek vezetői tiszteletére. Az eseményt megtisztelte részvételével Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal helyettes vezetője, továbbá Palkó Sándor, Baranya megyei VB-elnök az egyházmegye területéhez tartozó megyék tanácselnökeinek képviseletében. A híradás az egyházi résztvevőkre nem tért ki (Dunántúli Napló, 1969. február 11.).
Cserháti József megyéspüspök pecsétnyomói (Pécsi Egyházmegyei Levéltár)
Cserháti megyéspüspök a kialakult politikai helyzetben kiterjedt kapcsolati rendszere révén igyekezett az állami hatóságokkal jó viszonyt kiépíteni, ugyanakkor szorgalmazva a katolikus egyház belső megújulását, az új apostoli lelkületet, valamint a II. Vatikáni Zsinat (1962–1965) szellemiségének megvalósulását. Nagy hangsúlyt fektetett papjai szellemi és lelki életének fejlődésére. Könyveivel, írásaival ezen hitvallását kívánta terjeszteni. Visszaemlékezésében így jellemezte püspöki működését: „…ötfelé vagyok felelős: Isten, egyház, nép, magam és az államhatalom felé. Tehát mindenegyes kérdés döntésénél ötfelé kell tekintenem…” Utolsó püspökként megillette még az érseki pallium viselésének joga.3
VI. Pál pápa ráadja Cserháti püspökre a pécsi püspököknek akkor még kiváltságként megjáró érseki palliumot
(Pécsi Egyházmegyei Levéltár)
Cserháti József 75. életévét betöltve, eleget téve az Egyházi Törvénykönyv előírásának és megromlott egészségi állapota miatt lemondott megyéspüspöki hivataláról, amit II. János Pál pápa (1978–2005) 1989. november 3-ai hatállyal elfogadott. 1994. április 12-én hunyt el: a gyászszertartást Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek (1987/1993–2002) vezette, és a Székesegyház a püspöki sírboltjába helyezték örök nyugalomra.
Dr. Schmelczer-Pohánka Éva
További képek a Pécsi Egyházmegyei Levéltár oldalán.
- Lengyel, 1914. április 19. – Pécs, 1994. április 12.
- A róla szóló életrajzokban január 11-e is szerepel megyéspüspöki kinevezési dátumként. Sajnos a Pécsi Egyházmegyei Levéltárban ennek a pápai kinevezésnek dokumentuma nem maradt fenn, de a püspöki körlevélben szerepel a kinevezés és a pápai bulla szövege is (113/1969; 486/1969). (Damásdi Zoltán közlése, köszönet a segítségért.) Az Acta Apostolicae Sedis 1969. Vatican, 1969. (196. oldal) alapján is megerősíthető a január 10-i dátum: „Provisio Ecclesiarum (…) Die 10 Ianuaeii (…) – Cathedrali Ecclesiae Quinque Ecclesiensis Exc. P. D. Iosephum Cserháti, hactenus Episcopum tit. Melzitanum.” (Köszönöm Szép Attila püspöki irodaigazgató segítségét.)
- Az érseki pallium viselésének jogát az egyházmegyében elsőként Kalán püspök (1186–1218) szerezte meg, majd a 18. század közepétől Klimo György (1751–1777) kapta meg ismét és 1978-ig, Cserháti Józseffel bezáróan minden utódja jogosult volt arra.