A húsvéti hit megszületésének a pillanatánál vagyunk nagyszombat éjszaka, amikor elgondolkodunk Jézus Krisztus életén, kereszthalálán és feltámadásán. – mondta Udvardy György pécsi megyéspüspök a nagyszombat éjszaka bemutatott vigílián, a szent három napot lezáró szertartáson, mellyel megérkeztünk húsvét ünnepéhez.
Szeretnénk érteni az üres sír előtt, hogy mi történt, hogy mi történik, ám mindaz, ami történt az írások szerint való. Mégis hihetetlen az ember számára. „Aki halott volt, életre támadt. Ha Ő életre támadt, ha üres a sír, ha igaz, amit mondott, akkor minden igaz. Akkor az is igaz, amit tanított. Akkor az is igaz, ami számunkra hihetetlennek tűnt. Akkor számunkra is igaz, hogy Ő csodát tud tenni. És nem csak egyszer, nem csak néhányszor, nem csak néhány emberrel, hanem ez az Istennek a természete, hogy jót tesz az emberért. Életre támasztja az Ő szeretett Fiát, a hűséges Fiút, az engedelmest, akit semmibe se néztünk, mert rá dobtuk gyengeségeinket, bűneinket, elesettségünket. Talán még meg is ütöttük, mert csúf volt, mert látni sem akartuk, mert nem gondoltuk, hogy közénk való. Nem gondoltuk, hogy valami okos, értelmes, hasznos dolgot tud mondani számunkra. Nem kell! És az Isten megment bennünket Fia által.” – fejtette ki a főpásztor.
Ha Krisztus föltámadott, akkor minden másképp van
A húsvéti hit megszületésének pillanatánál, a személyes hitünk megszületésének a pillanatánál vagyunk. Mi magunk is reflektálunk életünk elmúlt időszakának eseményeire, a nagyböjti időszakra, életünkre, kapcsolatainkra, vágyainkra. Ennek kapcsán a megyéspüspök elmondta, hogy „ha Krisztus föltámadott, akkor minden másképp van. Akkor minden új értelmet kap. Akkor mindennek más és új értelme van, más és új jelentése van. Minden más értelmet kap. Ez az új értelem, ez a látás, ez a fölismerés, amin elgondolkodunk, mert az élet realitását tapasztaljuk. Azt látjuk, hogy Jézus Krisztusnak a feltámadása az általunk megszokott realitást feszegeti. Szét akarja feszíteni, új értelmet akar adni.”
Visszatekintésünk húsvét előestéjének történetében különös felfedezésre vezet: „Isten igent mond az emberre. Isten mindennek új értelmet ad Jézus Krisztusban. Az öröm kezd megszületni a szívünkben, és ez az öröm, minden megszokott tapasztalatunkat átalakítja. Valami új születik meg, új igazság, az Istennek az igenje bennünk.”
Legyen bátorságunk nyitottnak lenni az újra
Az új értelem és új látásmód arra ösztönöz bennünket, hogy legyen bátorságunk befogadni az új húsvéti hit megszületését, hogy legyen bátorságunk igent mondani az új életre. Még akkor is, ha igazságtalanságokat, szenvedést, gyűlölködést, széthúzást, feszültséget, egymásnak feszülést látunk. Legyen ez a múlt -összegzi. „Mi az életre úgy akarunk igent, mondani, ahogy azt az Istentő kaptuk. A húsvéti hit erejében átéljük és érezzük, hogy születik bennünk igent mondás a saját életünkre. Az én életem nem véletlen. Az én életem jó. Nemcsak másoké. Az én életem múltammal, küzdelmeimmel, sebeimmel, vágyaimmal jó. Mert Isten újjáteremt, mert Isten föltámaszt.” – magyarázta.
„Pontosan tudjuk, hogy ez a hit azért kezd születni bennünk, mert el akarjuk fogadni újból Jézus Krisztust urunknak, igent mondva rá. (…) Erre az élő Krisztusra, a feltámadt Krisztusra akarunk igent mondani, aki nem távoli. Egészen közel van hozzám. Mert az én bűneimet, az én sebeimet vitte a keresztfára és meghalt, de föltámadott. S ha Vele együtt mi is meghalunk régi önmagunknak, akkor vele együtt élni fogunk.” – mondta.
Ha Krisztust elfogadjuk, tökéletesebb módon fogjuk és tudjuk élni az életünket
„Krisztus miatt elfogadjuk azt az életet, amely a halálon át vezet az örök életbe. Ez a mi utunk, a mi életünk. Jézus meghalt és föltámadott, él. Vele együtt meghalunk, de föltámadunk, mindig. Épségben, teljesen, az Atyánál, testvéri közösségben, szeretteinkkel. Ez a hit, amely megszületik ezen az éjszakán, ez átalakítja mindennapi cselekedeteinket, napirendünket, céljainkat, mert benne nyer értelmet minden, akik vagyunk.”
Egyéni felelősségünk embertársainkkal szemben
A megyéspüspök bátorságra intette a híveket, hogy a keresztség megújításánál szilárdan és határozottan mondják és éljék meg a kimondott szavakat, hiszen csak Jézusban nyer értelmet az élet. A húsvéti vigílián szokásos felnőtt keresztségre idén a Pécsi Székesegyházban senki sem jelentkezett. Elgondolkodtató és rengeteg kérdést vet föl. „Milyen tanúságtevő módon élünk környezetünkben? Azok körében, akik nem ismerik Krisztust, akik jó szándékúak ugyan, de még nem tudják, hogy mi mellett kéne dönteni. Mi ismerjük Krisztust a föltámadottat. Legyen tehát felelősségünk örömünkről tanúságot tenni, hívni, bátorítani, vonzani azokat a testvéreinket, akik ugyanúgy hordozzák az élet terheit, mint mi. De nekünk van Krisztusunk, nekik pedig fogy az erejük, mert kihez kiáltsanak? A mi felelősségünk ez.”
Fotó: Loósz Róbert
További képek az eseményről itt.
