A szigetvári Szent Rókus-plébánia közössége Rosner Zsolt plébános vezetésével jótékonysági programsorozatot indított azzal a szándékkal, hogy az évszázadokon keresztül jelentős zarándokhelyként számontartott, de ma elhagyatottan álló turbéki Segítő Szűz Mária-kegytemplom új köntösbe öltöztetve újra közösségi helyszínné váljon. A rendezvénysorozat első programja a március 4-én megtartott jótékonysági hangverseny volt a szigetvári ferences templomban, melyről Salamon Ferenc szigetvári várkapitány írt beszámolót.
Jelképes, hogy március 2-án hamvazószerdával elkezdődött az idei nagyböjt időszaka és 4-én a szigetvári ferences templomban valami más is elkezdődött. Legalábbis akik ott voltak, akik megtöltötték a templomot, azok érezhettek, megérezhettek valamit abból, hogy mit jelent a hit, mit is jelent hinni valamiben, akarni valami jót, függetlenül attól, hogy vallásos vagyok-e vagy sem.
A jótékonysági est szereplői a felkérésre kivétel nélkül ugyanazzal a kérdéssel válaszoltak: mikor lesz? Eljöttek önzetlenül, és bátran mondhatni, mindenki érezte, jogosan, hogy tudásuk legjavát adva csatlakoztak a megnyilvánuló közös akarathoz: Szigetvár és vidékének oktatási intézményeinek támogatása a turbéki Segítő Szűz Mária-kegytemplom égisze alatt. Az áprilisban és májusban szakrális- és világi eseményekkel folytatódó rendezvénysorozat az oktatási intézményeknek nyújtott segítségen túl még egy nagyon fontos dologra hivatott: felhívni a figyelmet arra, hogy a turbéki Segítő Szűz Mária-kegytemplom Szigetvár és vidéke történelmének egy olyan fontos, megkerülhetetlen ékszerdoboza, melyet felelőtlenség veszni hagyni.
Ha pedig Szigetvár és a környék településeinek lakói közösen fel tudnak mutatni ilyen és ehhez hasonló, a közös akaratban és szándékban megnyilvánuló eseményeket, akkor őszintén remélhetjük, hogy néhány év múlva ez a kegytemplom is megújulva újra elfoglalhatja méltó helyét a közösségi életben.
A „Turbék2022” programsorozat fővédnöke: Dr. Vass Péter, Szigetvár Város polgármestere. Jószolgálati nagykövetei: Borka Adél Noémi, az Istvánffy Miklós Általános Iskola igazgatóhelyettese, Deichlerné Könyves Ildikó a Dél-Zselic Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola igazgatója, Götzné Batta Mónika, a BMSZC Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola igazgatója, Dr. Berecz János, a Szigetvári Kórház főigazgatója, Solymosi Péter trombitaművész, a PTE Művészeti Karának oktatója és főtisztelendő Dr. Rosner Zsolt atya, a Szigetvári Szent Rókus Plébánia plébánosa.
A jótékonysági esten felléptek: Dévényi Ildikó színművész, a Weiner Leó Alapfokú Zene- és Művészeti Iskola tanárai: Németh Csenge, Burián Zsófia és növendékei Solymosi Bendegúz, Virovácz Bence, továbbá Lukács Melinda színművész, Götz Attila színművész, Solymosi Péter trombitaművész, Dr. Balatoni Sándor zeneszerző-orgonaművész, a Szigetvári Dél-Zselic Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola nagykórusa, a Szigetvári Tinódi Vegyeskar Vucskics Anett karnagy vezetésével.
Szöveg és fotó: Salamon Ferenc
Szigetvár városközpontjától mintegy három kilométerre északkeletre található az évszázadokon át oly népszerű zarándokhely Segítő Szűz Mária-kegytemploma. A templom helyén korábban egy fából és sárból épült kis kápolna állt, melyet két szakaszban építették át és 1770-re készült el. Ekkor létesítették a kegyhely gondozását végző szerzetesek hajlékául szolgáló, a kápolna mögött található, napjainkban elhagyatott ferences remetelakot is.
Az épület bizonyíthatóan török vonatkozású elemei közé tartozik a hódoltsági időszakból származó, a muszlim ima előtti rituális mosakodás célját szolgáló medencéből kialakított szenteltvíztartó, illetve néhány, török fogasvésővel megmunkált, lépcsőként beépített faragott kő. A templom ma látható formáját az 1910-es években nyerte el, a homlokzatán a török és magyar állam is Szulejmán szultánra és – a korábbi ismeretek szerint hajdan e helyen állt – sírépítményére emlékező, kétnyelvű táblát helyezett el. A szultáni türbe Segítő Szűz Mária tiszteletére történt 1689. évi felszentelésére szintén emléktábla hívja fel a figyelmet. Az egykor híres zarándokhely népszerűsége, mely Mária mennybevétele és születése napján, augusztus 15-én és szeptember 8-án tartott búcsúalkalmakkor a környékbeli magyar, cigány, horvát és német hívek tömegeit vonzotta.
Forrás: Wikipédia
Fotó: kincsesbaranya.hu
Pécsi Egyházmegye
