A Pécsi Egyházmegye és a Đakovačko-osječka Nadbiskupija (Diakóvár-Eszéki Főegyházmegye) közötti, határokon átívelő, gyümölcsöző együttműködése keretében bővült az E-archivumban kutatható plébániák (PEL III.) anyaga, mégpedig négy espereskerület plébániáival, amely plébániák egyházi közigazgatásilag 1923-ig a Pécsi Egyházmegyéhez tartoztak.

„Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérből részesülünk.” (1Kor 10,17)

PEM DJOS DAOS cikk

„Usli[j]ed željno očekivane Vis[oke] Zem[aljske] naredbe od 6/12 br[oj] 23237 – 1877 imajuse matice u hrvatskom jeziku voditi. Bože pomozi!!”

„A Magas Kormány 1877. december 6-án kelt, 23237. számú hőn várt rendelete következtében az anyakönyvek horvát nyelven vezetendők. Isten segíts!!” [1]

Bevezető:

A Pécsi Egyházmegye és a Đakovačko-osječka Nadbiskupija (Diakóvár-Eszéki Főegyházmegye) közötti, határokon átívelő, gyümölcsöző együttműködése keretében bővült az E-archivumban kutatható plébániák (PEL III.) anyaga, mégpedig négy espereskerület plébániáival, amely plébániák egyházi közigazgatásilag 1923-ig a Pécsi Egyházmegyéhez tartoztak.

Történeti háttér:

Éppen – ha nem is hónapra pontosan – 100 éve, hogy 1923-ban négy espereskerület 28 plébániája és 2 lelkészsége került át a Pécsi Egyházmegyétől a Szentszék által ideiglenes jelleggel felállított (Dél-)Baranyai és Észak-Szerémi Apostoli Adminisztratúrához, amely adminisztratúrát a Diakóvári Egyházmegye igazgatta. [2] A szentszéki döntés úgy az apostoli adminisztratúra felállítása, mint az átcsatolások tekintetében alapvetően a trianoni szerződésre vezethető vissza. Ennek egyik következménye, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták többek között a történelmi Baranya vármegye déli részét, az úgynevezett Baranya-háromszöget, ahol két espereskerülete (baranyavári és dárdai) volt az Egyházmegyének. A másik két espereskerület (alsómiholjáci és valpói) a szlavóniai Verőce vármegyében feküdt, az Egyházmegye itt található plébániái/települései világi közigazgatásilag 1868 óta Horvát-Szlavón-Dalmátországokhoz tartoztak.

Kicsit messzebbről kiindulva: a Pécsi Egyházmegye török utáni határai magukban foglalták Baranya és Tolna vármegyék egészét, Somogy, Szerém és Verőce vármegyék egy részét, valamint a szlavón határőrvidéken belül a bródi és péterváradi regimentek területére is benyúlt. A fentebb említett 30 plébániához és lelkészséghez tehát hozzásorolandó még a mai Horvátországból: Cerna, Drenovci, Erdut, Ivankovo, Jankovci, Lovas, Nijemci, Nuštar, Otok, Račinovci, Šarengrad, Sotin, Tenja, Tordinci, Tovarnik, Vinkovci, Vukovar és Županja; valamint a mai Szerbiából: Кукујевци, Моровић, Сремска Рача és Вашица.

Az Egyházmegye első feltagolására (dismembratio) 1780-ban került sor, amikor is az imént felsorolt 22 plébániát (Cernától Вашица-ig) pápai bullával a Pécsi Egyházmegyétől átcsatolták az 1773-ban megalapított Diakóvári Egyházmegyéhez. [3] A második területcsökkenés már a trianoni szerződéshez kötődik. Az 1923-ban felállított apostoli adminisztratúra egészen 1972-ig létezett, akkor végleg betagozódott a Diakóvári Egyházmegye területébe. Az apostoli adminisztratúra területéből a köztes időben (1923–1972) a két baranyai espereskerület 1941–1951 között újra a Pécsi Egyházmegye felügyelete alá került. Ennek oka, hogy a Baranya-háromszöget 1941-ben Magyarország visszafoglalta, és bár az 1947-es párizsi szerződés visszaállította a trianoni határokat, tehát ez a terület újra Jugoszláviához került, ennek ellenére egészen 1951-ig egyházi közigazgatásilag a Pécsi Egyházmegye felügyelete alatt maradt a (Dél-)Baranyai Apostoli Adminisztratúra.

A székesegyházi főesperességhez tartozó négy espereskerület 1923-ban: Baranya vármegyében a baranyavári és a dárdai, Verőce vármegyében pedig az alsómiholjáci és a valpói. A négy espereskerülethez 1900-ban 28 plébánia tartozott, amelyek a 20. század első felében további 5 lelkészséggel bővültek.

a) A baranyavári kerülethez tartozó plébániák: Baranyabán/Popovac, Baranyakisfalud/Branjina, Baranyavár/Branjin Vrh, Darázs/Draž, Dályok/Duboševica, Izsép/Topolje, Kiskőszeg/Batina, Pélmonostor/Beli Manastir. Ezekhez jön még Nagybodolya/Podolje és Főherceglak/Kneževo, amelyek Baranyabánból kiválva váltak önálló lelkészséggé a 20. század első felében.

b) A dárdai kerülethez tartozó plébániák: Baranyalőcs/Luč, Baranyaszentistván/Petlovac, Bellye/Bilje, Dárda/Darda, Hercegszőlős/Kneževi Vinogradi, Laskafalu/Čeminac, Vörösmart/Zmajevac. Ezekhez jön még Kácsfalu/Jagodnjak, amely Laskafaluból kiválva vált önálló lelkészséggé, valamint Petárda/Baranjsko Petrovo Selo és Torjánc/Torjanci, amelyek Beremendből kiválva váltak önálló lelkészséggé, mindhárom a 20. század első felében.

c) Az alsómiholjáci kerülethez tartozó plébániák: Alsómiholjác/Donji-Miholjac, Mariánc/Marijanci, Podgajce/Podgajci Podravski, Radikovce/Radikovci, Sljivosevce/Šljivoševci, Veliskovce/Veliškovci, Villyó/Viljevo.

d) A valpói kerülethez tartozó plébániák: Bizovác/Bizovac, Brogyance/Brođanci, Csepin/Čepin, Harkányfalva/Harkanovci, Petróc/Petrijevci, Valpó/Valpovo.

Jegyzék, irodalom és források:

Az E-archivumban kutatható anyagokról itt található összefoglaló jegyzék pdf formátumban: 

Az anyagok általánosságban 1920-ig érhetők el mind az anyakönyvek, mind az egyéb források tekintetében. Az anyakönyvi állomány nagy része online kutatható, egy kisebb része hiányzik, de a hiányok egy része pótolható az 1895 előtti (PEL I.1.a.1.) és 1895 utáni (PEL I.1.d.1.) anyakönyvi másodpéldányokkal.

Irodalom és források (a teljesség igénye nélkül):

A fenti történeti bevezető részhez mindenki talál szakirodalmat interneten és könyvtárakban, ezt tehát mi mellőzzük. Ugyanakkor levéltári vonatkozásban ajánlunk néhány munkát, amelyeket haszonnal lehet forgatni a kutatások mellett:

a) Sipos István: A pécsegyházmegyei határozmányok és rendeletek tára. Pécs, 1912.

b) Brüsztle, Josephus: Recensio universi cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis [...]. I–IV. Quinque-Ecclesiis, Typis Lycei Episcopalis C. Ramazetter, 1874-1880.

c) Kiss Otto: Lelkészi irattár. Az egyházi irály elméleti és gyakorlati kézikönyve. Temesvár, 1878. (2. bővített kiadás)

d) Beke Antal: Elméleti és gyakorlati irálytan. Segédkönyv a lelkészi hivatalok részére. Budapest, 1890. (3. bővített kiadás)

e) Geisz Antal: Egyházi közigazgatás. Temesvár, 1910.

f) Lanović, Mihajlo: Zbirka matičnih propisa. U Zagrebu, 1908.; Zbirka matičnih propisa. Dopunidbeni svezak. Zagreb, 1913. Köszönjük a Državni Arhiv u Osijeku (Eszéki Állami Levéltár) segítségét a két kötet előkerítéséért.

g) Smrekar, Milan: Priručnik za političku upravnu službu u kraljevinah Hrvatskoj i Slavoniji. Knj. 1–5.(6.) Zagreb, 1899–1906. Köszönjük a Hrvatski Državni Arhiv (Horvát Állami Levéltár) segítségét a kötetek ismertetéséért.

h) Levéltári anyagaink közül kiegészítésként ajánljuk elsősorban az 1895 előtti és utáni anyakönyvi másodpéldányokat (PEL I.1.a.1. és PEL I.1.d.1.), az egyházlátogatási jegyzőkönyveket és lélekösszeírásokat (PEL I.1.a.1.; PEL I.1.c.), az egyházmegyei körleveleket és sematizmusokat (PEL I.1.f.1–2.), de haszonnal forgathatók a Magyar Királyi Helytartótanács leiratai (intimata regia; PEL I.1.a.2. és PEL I.1.c.), valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletei (Hivatalos Közlöny, Magyarországi Rendeletek Tára), ugyanis az anyakönyvekre nemcsak egyházi, de világi rendelkezések is vonatkoztak.

Megjegyzések:

A képfelvételek a Đakovačko-osječka Nadbiskupija tulajdonát képezik, a Főegyházmegye hozzájárult azok közzétételéhez internetes szolgáltatásunk, az E-archivum keretében. A Pécsi Egyházmegyei Levéltár anyagaitól eltérően, amelyek "PEL / e-archivum" vízjellel vannak ellátva, ezek a képfelvételek "DJOS" elnevezésű vízjellel vannak ellátva. Felhasználásukra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a PEL anyagaira: csak érvényes előfizetéssel rendelkező regisztrált e-kutatóink számára és csak saját számítógépre és felhasználásra engedélyezett a letöltésük kutatási céllal, az előfizetésekhez kötődő letölthető képek számának megfelelően. Bárminemű további felhasználásuk, publikálásuk, harmadik félnek történő továbbadásuk tilos! Kérünk minden e-kutatónkat ennek becsületes megtartására!

Köszönet!

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindenekelőtt a Pécsi Egyházmegye és a Đakovačko-osječka Nadbiskupija főpásztorainak, Exc. és Ft. Felföldi László megyéspüspöknek és Mons. Dr. Đuro Hranić érseknek, hogy együttműködésükkel lehetővé tették ennek a levéltári munkának az elvégzését, köszönjük továbbá a két kancelláriának és az eszéki helynökségnek szíves közreműködését, valamint az érdekelt plébániákat ellátó atyáknak segítőkész hozzáállását Baransjko Petrovo Selótól Zmajevacig / Alsómiholjáctól Vörösmartig. Végül köszönet illeti a Nadbiskupijski Arhiv (Főegyházmegyei Levéltár, Đakovo) és a Državni Arhiv u Osijeku (Osijek) vezetőinek és munkatársainak kollegiális együttműködését, a munka elvégzéséhez nyújtott szakmai támogatását.

DJOS logo 590x160

 

pem esemeny k

 

DAOS logo 896x921

2023. június 11-én, Krisztus Szent Teste és Vére (Úrnapja) főünnepén.

Pécsi Egyházmegyei Levéltár

Lábjegyzetek:

[1] (Ford. Zita Jukić). Részlet az alsómiholjáci házasultak anyakönyvéből: PEL III.150. Donji-Miholjac, Matricula copulatorum (1842–1889). A rendeletet Horvát-Szlavón-Dalmátországok kormánya (vlada) adta ki 1877. december 6-án, ennek értelmében 1878-tól a latin nyelvű anyakönyvezést horvát nyelvű anyakönyvezés váltotta fel. Mivel a Pécsi Egyházmegyének Verőce vármegyében is voltak plébániái, amelyek az 1868. évi horvát-magyar kiegyezéssel világi közigazgatásilag nem a Magyar Királysághoz, hanem Horvát-Szlavón-Dalmátországokhoz tartoztak, ezért itt a zágrábi rendelkezések voltak érvényben és nem a budapestiek. Ezúton köszönjük a Hrvatski Državni Arhivnak (Horvát Állami Levéltár) a rendelet kibogozásához nyújtott készséges segítségét.

[2] Tomas, Domagoj: Apostolska administratura za sjevernu Slavoniju i Baranju (1923. - 1972.). Đakovo–Osijek, 2018.; Srakić, Marin: Biskup Anton Akšamović. VJESNIK Đakovačko-osječke nadbiskupije. 2/2023. 62–70.

[3] PEL I.1.a.2. 1780/187.; PEL II.1.c.2.10. 1781. 35–45. Maga a bulla sajnos hiányzik PEL I.1.a.1. alatt, de a szövegét a székeskáptalani jegyzőkönyv megőrizte a pro memoriával együtt.

Forrás: Pécsi Egyházmegyei Levéltár

 

Pécsi Egyházmegye

Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.

Szentmise közvetítések banner v2

 

Szentmise közvetítések banner v2

 

2024 július
M T W T F S S
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Közelgő események

Nagyboldogasszony főünnepe:
-
2024. 08. 15. - 2024. 08. 15.
A Pécsi Egyházmegye főbúcsúja - Szentmise Máriagyűdön:
-
2024. 08. 17. - 2024. 08. 17.

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség