Nagyboldogasszony ünnepe hagyományosan a Pécsi Egyházmegye fogadalmi búcsúja, egyben a máriagyűdi kegyhely főbúcsúja. Az idén három napon át - augusztus 12-én és 13-án, valamint augusztus 15-én, az ünnep napján - tartó programsorozat első napján Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét az egyházmegye papjaival a zsúfolásig megtelt kegyhely szabadtéri oltáránál. A liturgia szónoka Keresztes Andor, a kegyhely Sarlós Boldogasszony-kegytemplomának plébánosa volt.
Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét ünnepli a Katolikus Egyház. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó nem engedte át édesanyjának, Máriának holttestét a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Erről elmélkedett a szentmise homíliájában Keresztes Andor plébános.
Az ünnepi szentmise szónoka arról beszélt, hogy amikor a Jóisten kiválasztotta és meghívta a Szűzanyát, hogy a teremtés művének eszköze legyen és megtestesüljön általa az Isten Fia, nem ígért neki problémamentes életet: Máriának viszontagsággal és meg nem értéssel teli volt az életútja az angyali üdvözlettől a keresztig, majd az első pünkösdig. A Szűzanya tudatában volt eszköz mivoltának és mindvégig megmaradt ebben az egyszerű alázatban.
Mária az Egyház anyja - emelte ki beszédében Keresztes Andor atya. Eszkatologikus (a teológiának az egyén és az emberiség végső sorsát tárgyaló része – A Szerk.) jel az Egyház és a világ számára, mert emlékeztet bennünket, egyszerű embereket arra, hogy mi a Jóisten szándéka velünk. Isten mindannyiunk életében véghez szeretne vinni valamit. Meghívott bennünket az üdvösségre, meghívott bennünket az ő országába. Mi is várományosai vagyunk a mennyei fénynek és az örök boldogságnak. Jézus azt mondta, hogy: Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent (Mt 5,8).
Gondolkodunk-e a szívünkkel, rá merünk-e lépni a megbocsátás, a kereszt útjára olyan alázatosan, mint a Szűzanya? Vagy egyénieskedünk és olyan Egyházat akarunk, ami nekünk megfelel és nem mi alakítjuk a világot, hanem a világ alakít minket - fogalmazta meg a kérdést mindannyiunk nevében és számára a szónok.
Keresztes Andor szentbeszédében kitért arra is, hogy Nagyboldogasszony ünnepe elválaszthatatlan a magyarságunktól. A plébános megemlékezett Szent István királyról, aki utód nélkül meghalva nem az emberi erőt és racionalitást kereste saját személyes életében és az ország sorsában, hanem letérdelt a Szűzanya elé, imádkozott és oltalmába ajánlotta fel országát.
Ahhoz, hogy a magyarság megerősödjön identitásában, szükséges szem előtt tartanunk, hogy hazánk Mária országa, mi máriás nép vagyunk – emelte ki a szónok. Magam is megtapasztalom, hogy az emberek a kegyhelyeken mennyire keresik azokat a forrásokat, amelyekből erőt meríthetnek a hétköznapi életükhöz, hogy a kegyhelyre hazajönnek, megnyugodhatnak, a hitük, a lelkük találkozhat. Az egyik iIyen forrás a Pécsi Egyházmegyében a máriagyűdi kegyhelyünk, ahol fogadalmi ünnepünkön menjünk vissza magunk is ehhez a forráshoz. Amikor és ahol az emberi erő véget ér, letérdelünk és imádkozunk, ebben van Egyházunk megújulása, melyben megtisztul minden, ami méltatlan bennünk és rajtunk és újjászületik a Szűzanya által.
Arra a kérem a Szentlélek Úristent ezen a fogadalmi zarándoklaton, hogy töltse el szívünket nemességgel és szeretettel - fogalmazott a kegyhely plébánosa. Nem tudjuk vinni az élet dolgait egyedül, ezért hagyjatok itt ma hátra mindent, amivel nem tudtok emberileg megbirkózni és adjátok át a Szűzanyának. Vigyétek elé imádságotokat és kéréseteket. Vigyünk elé minden értéket, amit őriz és kínál ez az egyházmegye a papságával és híveivel együtt, hogy Mária alázatában és egyszerűségében újuljon meg.
Kérjük az álhatatosság kegyelmét, mert az életünk itt a földön a próbatételek ideje, amikor megkísértetünk és összetöretünk, mert összetörnek bennünk az ábrándok és az illúziók, de mégis el kell indulnunk a Szűzanya útján, az alázatosság és a bizalom útján - zárta ünnepi szentbeszédét a szentmise szónoka, Keresztes Andor, a máriagyűdi kegyhely plébánosa.
A szentmise zárásában Felföldi László pécsi megyéspüspök intézett főpásztori buzdítást a megjelentek hívekhez, az egyházmegye valamennyi egyházközségéhez és közösségeihez, melynek részletei ITT olvashatók.
A szentmise után a főpásztor vezetésével a résztvevő atyák és a hívek hosszan kígyózó sorokban rózsafüzér körmenettel vonultak a kegyhelyen található Fájdalmas Anya szobrához, hogy terheiket a Szűzanya elé lerakva kérjék Mária közbenjárását az ő Szent Fiánál, valamint életükre és a Pécsi Egyházmegye közösségeire a Jóisten kegyelmét és áldását. Az egyházmegye fogadalmi búcsúja délután litániával majd a kegytárgyak megáldásával zárult.
A kegyhely főbúcsújának további napjain is mutatnak be - szentgyónási lehetőség végzése mellett - szentmisét Máriagyűdön, amikor a Mária-kegyszobrot szokás szerint a kegyhely szabadtéri oltárához viszik. Nagyboldogasszony parancsolt ünnepének napján, augusztus 15-én minden megkeresztelt katolikusnak részt kell vennie szentmisén, hogy az Egyház közösségében tapasztalják meg Isten végtelen szeretetét.
Az augusztus 12-15. közötti búcsú részletes programjának leírása ITT található.
Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
