történelem

Szent Jusztinosz vértanú (Kr. u. 100 – 165 k.) szamariai származású, görögül író keresztény filozófus volt, aki Marcus Aurelius uralkodása alatt Rómában vértanúságot szenvedett. Útkereséséről és Krisztus filozófiája melletti elköteleződéséről a „Párbeszéd a zsidó Trifónnal” c. munkájának bevezetésében személyes hangon ír.

A katolikus egyház életében meghatározó, sokrétű kérdésről tartottak országos konferenciát a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán 2018. május 24-25-én.

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola ad otthont az Egyháztörténészek V. Országos Találkozójának május 24-25-én. A konferencia résztvevői idén a papnevelés történetéről értekeznek.

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén május 20-án ünneplünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

A Pécsi Egyházmegye huszonötödik püspökéhez, Janus Pannoniushoz és a reneszánszhoz kötődő tematikus idegenvezetésen vehetnek részt az érdeklődők május 12-én, az emlékhelyek napján.

Az egykor a Székesegyház homlokzatán álló homokkőből készült apostolszobrok tavaly kerültek vissza a Dóm közelébe a Szent Mór Iskolaközpont udvaráról. A nyugati bejárat előtt húzódó Gosztonyi-kőtár nemcsak kiváló kiállítóhelyet biztosít, hanem az időjárással szemben is védi az apostolszobrokat.

Modernkori vértanúság címmel szervezett tárlatvezetéssel egybekötött előadást a Pécsi Egyházmegye Brenner János boldoggá avatása előtt.

Elhunyt főpásztoraira emlékezett a Pécsi Egyházmegye április 12-én. Cserháti József püspök halálának évfordulóján Udvardy György megyéspüspök a székesegyház altemplomában mutatott be szentmisét.

Szentmisével és különleges idegenvezetéssel emlékezik elhunyt püspökeire április 12-én a Pécsi Egyházmegye.

Április 4. Sevillai Szent Izidor emléknapja. A huszadik század utolsó éveiben merült fel először a gondolat, hogy az internethasználók közösségének is szüksége van védőszentre. A katolikus felhasználók az V-VI. század fordulóján élt egyháztanító személyében találták meg a megfelelő patrónust.

A keresztény hitet gyakran összefüggésbe hozzák az abszurddal. A keresztények első filozófus bírálói (például Kelszosz, Porphüriosz, Julianus császár) azzal vádolták ellenfeleiket, hogy azok elhagyják a dolgok ésszerű vizsgálatát, és követőiktől feltétel nélküli hitet várnak el. Julianus szerint az egész kereszténység a „Higgy!” parancsszavában foglalható össze.

Március közepétől interneten is elérhető a Pécsi Egyházmegyei Levéltár iratanyagának egy része. A hároméves előkészítő munka után többek között anyakönyvek, helytörténeti dokumentumok, jegyzőkönyvek váltak online hozzáférhetővé.

A Pécsi Püspökség látnivalói között idén a püspökszentlászlói kastély és arborétum várja a látogatókat kedvezményes belépőjeggyel március 18-án, az Uniós Fejlesztések Nyílt Napján.

Hatvan évvel ezelőtt, 1958. március 2-án halt meg Virág Ferenc, a Pécsi Egyházmegye huszadik századi történetének nagyformátumú püspöke.

A világegyház május 14-én ünnepli Szent Mátyás apostolt, de a magyar katolikusok a szent 11. századtól ismert emléknapján, február 24-én emlékeznek meg róla.

Múzeumpedagógiai foglalkozásra várja a Pécsi Püspökség a 7-11 éves gyermekeket húsvét előtt. Az egyéni jelentkezéseket március 24-re várják, de csoportok számára az egész nagyböjti időszak alatt elérhető a foglalkozás előzetes időpont-egyeztetéssel.

Február 2-a Urunk bemutatásának ünnepe, amelyről már a korai keresztény közösségek is megemlékeztek. Az erősödő Mária-tisztelet hatására az ünnepet később egyre jobban kötötték a Szűzanya személyéhez, innen származik másik elnevezése, a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. A Pécs főterén álló dzsámi ma katolikus templom, a törökök kiűzését követően Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.

A malenkij robot áldozataira emlékeztek Siklóson január 27-én. A Siklósi Vár- és Múzeumbarátok Köre ezzel a rendezvénnyel minden évben emléket állít a kényszermunkára hurcolt áldozatoknak.

Január 25. Pál apostol megtérésének emléknapja. A Pécsi Egyházmegyében különböző korok különböző művészeti ágakban jeleskedő képviselői állítottak emléket a damaszkuszi úton történt csodás eseménynek.

December 27-én Szent János apostolra emlékezünk.

Eucharisztikus sorozatunkat Szent Ambrus ünnepén (december 7.) a nagy egyházatya néhány gondolatának felidézésével folytatjuk.

December 3-án kezdődik idén az advent, az egyházi év első része, a megtestesülés misztériumának ünnepét bevezető időszak.

2017-ben november 26-án ünnepeljük Krisztust a világmindenség királyaként. Az ünnep egyben az egyházi év végét is jelöli, az adventtel új időszak kezdődik.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

November 5-én, Szent Imre ünnepén tartották a pécsi Pálos templom búcsúját. Minden évben az ünnephez kapcsolódva tartja lelki délutánját a Pálos Baráti Kör, amelyen egy meghívott vendég tart előadást. Idén Porpáczy Attila, görcsönyi plébános beszélt az összegyűlt mintegy negyven résztvevőnek.

1936-ban, Szent Mór püspökké szentelésének 900. évfordulóján emlékkönyvet jelentetett meg a Pécsi Egyházmegye. Ebben olvasható Kühár Flóris tanulmánya, amely a rendelkezésre álló, Szent Mór személyéhez kapcsolódó írásos emlékeken túl a történelmi, szellemi környezet vizsgálatával igyekszik az egykori pécsi püspök jellemét az olvasó elé tárni.

Október 25-én Szent Mór pécsi püspökre, az egyházmegye társvédőszentjére emlékezik a Pécsi Egyházmegye. A 18.00 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek celebrálja a székesegyházban.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

2020 őszén Magyarországon tartják az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Az Eucharisztia mint az egyéni keresztény élet forrása a jelmondata az idén pünkösdkor meghirdetett első előkészítő évnek, amelyhez a Pécsi Egyházmegye online felületein is igyekszik segítséget nyújtani.

Az idei Katolikus Kulturális Hetek programsorozat középpontjában Szent László király emlékezete áll. A Pécsi Egyházmegyében október 13-án a Dóm Kőtárban kiállítás nyílik, amelynek témája az egyik legérdekesebb Szent László-legenda.

2017. szeptember 28-án „Mohácsi csata” címmel projektnapot tartottak a mohácsi Boldog Gizella Katolikus Általános Iskolában. A hatodik osztályos tanulók a sátorhelyi Történelmi Emlékhelyre látogattak el.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér, és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Eucharisztikus Világkongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

Vasárnapig látható a Püspöki KincsTár gyűjteményének két műalkotása a Pécsi Érték kiállításon az Árkád bevásárlóközpontban.

Az ország legjelesebb egyháztörténeti kutatói tartanak előadást szeptember 28-29-én a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán. A konferencia minden érdeklődő számára nyitott és ingyenes.

A Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete és a Janus Pannonius Múzeum szervezésében Tóth Zsolt régész előadással egybekötött látogatásokat vezet az I. számú Cella Trichorában.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér, és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

A Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából szeptember 1-jén avatják fel Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobrát, Kotormán Norbert szobrászművész alkotását. A szoboravatást követően ünnepi szentmise lesz a Székesegyházban.

A világegyház augusztus 24-én ünnepli Bertalant, az Úr tizenkét apostola közül az egyik titokzatos tanítványt, akinek származásáról és életéről alig maradtak fenn biztos források.

A Pécsi Püspökség is Szent Istvánra emlékezik augusztus 20-án. Látható lesz a király csontereklyéje a bazilikában, és az ingyenes idegenvezetések középpontjában is az államalapító király személye áll.

Havas Boldogasszony ünnepére készült el a havihegyi templom felújítása. A munkához összefogtak a hívek – akárcsak 320 évvel ezelőtt, amikor a templom megépült.

Időszaki kiállításon mutatják be a Cella Trichora régészeti feltárásának legújabb eredményeit a Csontváry Múzeumban.

A Pécsi Egyházmegye történelmi fontosságú eseményének iratanyagát dolgozza fel az a kötet, amelyet a közelmúltban jelentett meg a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete. Az 1936. évi pécsi egyházmegyei zsinat határozatait tartalmazó forráskiadványhoz Damásdi Zoltán, a Pécsi Egyházmegyei Levéltár levéltárosa írt bevezető tanulmányt, valamint jegyzeteket. Vele beszélgettünk a hiánypótló kötetről.

Szent Mária Magdolna ünnepén érdemes felidézni, miképpen találkozott Mária Magdolna a feltámadt Krisztussal, hogy lássuk, mi ennek a találkozásnak a jelentősége a mi számunkra. A magdalai Máriának jelent meg először a feltámadt Krisztus. Ezért János evangélista elbeszélésében Mária alakja példaértékű lesz minden ember számára. Azt példázza, hogy mit jelent először találkozni a feltámadt, élő Krisztussal.

A Pécsi Püspökség a múzeumpedagógia módszereivel igyekszik élményszerűbbé tenni a turisztikai helyszíneken eltöltött időt. Ezt a célt szolgálják a sétálólapok is, amelyek játékos felfedezőtúrára hívják a látogatókat.

1083. július 17-én I. Szent László király közbenjárására Szent VII. Gergely pápa szentté avatta a század elején élt két Zobor-hegyi remetét, Andrást és tanítványát Benedeket. Mindketten a nyitrai bencés apátság szerzetesei voltak, de a szerzetesközösséget elhagyva remeteként éltek. Legendájukat Szent Mór pécsi püspök jegyezte le.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet.

Ma ünnepeljük Szent Péter és Szent Pál apostolok mennyei születésnapját. A Pécsi egyházmegyében ez egyben az egyházmegye védőszentjeinek főünnepe is. Vértanúságuk emléknapján Szent Ágoston rendszeresen mondott ünnepi homíliát, mi most a 229B számú beszédéből idézünk néhány részletet.