Pécsi Egyházmegye

A kora keresztény zenéről szóló korábbi írásunkban megállapítottuk, hogy a legelső századok keresztény zenei kultúrájáról a források szűkössége miatt kevés információ áll rendelkezésünkre. Mi az, amit azonban mégis tudhatunk a ránk maradt források alapján? Egy harmadik századi görög nyelvű himnusztöredéket mutatunk be.

Az apostolfejedelmek emléknapja a Pécsi Egyházmegye főünnepe. A középkori alapokon álló pécsi székesegyházat 1882 után átépítették, és 1891. június 22-én az újraszenteléskor Szent Péter és Pál apostoloknak dedikálták. A Szent István által alapított püspökség első középkori székesegyházát védőszentje, Péter apostol tiszteletére építtette Orseolo Péter.

Június 22-én 18 órakor püspöki szentmisével ünnepli a Pécsi Egyházmegye a székesegyház felszentelésének 125. évfordulóját. A hónap műalkotásának ebből az alkalomból Kubányi Lajos festményét választottuk, amely a szenteléshez kötődő császári látogatást örökíti meg.

A Pécsi Egyházmegye megbízásából három Zsolnay-műtárgy restaurációja készült el nemrég: a püspöki kert fáklyatartója és urnavázája, valamint egy kék mázas váza kapott új, megszépült külsőt. A restaurálási munkálatokat Várbiró Erzsébet végezte.

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárának és Tolna Megyei Levéltárának munkatársai Damásdi Zoltán egyházmegyei levéltáros vezetésével megnézték a Pécsi Egyházmegyei Levéltárat, a Pécsi Egyházmegye KincsTárát, a Püspöki Palotát és a Magtár Látogatóközpontot.

Szinte karnyújtásnyi közelségbe hozza a magasban vigyázó, monumentális freskókat, a kisebb kegytárgyakat pedig bámulatos nagyításban mutatja be az a kötet, amelyre fotográfusa több évtized távlatából is azt mondja: érdemes volt várni rá negyven évet.

A trianoni békeszerződés új helyzetet teremtett az ezeréves magyar katolikus egyházkormányzat struktúrájában. Az új politikai határok következtében a 30 egyházmegyéből 13 teljes egészében a magyar fennhatóságon kívülre került, nyolc – köztük a Pécsi – csonka lett, négy egyházmegye pedig érintetlenül maradt.

A Pécsi Egyházmegye életében mindig is fontos szerepet töltöttek be a kisebb települések plébániái, ahol a közösségi élet megszervezését egy-egy jelentős pap irányította. Ilyen közösséget alkottak a 19. század végén Bóly (egykor: Németbóly) katolikus hívei, akik fényképalbumot készítettek plébánosuknak, Streicher Józsefnek.

A Pécsi Zsidó Hitközség és a római katolikus Sant'Egidio Közösség közös megemlékezést és felvonulást tart a Pécsről 1944. május 9-én elhurcolt zsidó polgárok emlékére. A megemlékezésre tizenegyedik alkalommal kerül sor; ezúttal is csatlakozásra hívják a pécsieket.

Május 9-én délután öt órakor mutatják be Takács Gábor főiskolai docens Johann Michael Sailer – a centrum unitatis újrafelfedezője című frissen megjelent kötetét.

Mi a játék? Egy színházi előadás vagy egy focimeccs? Valami, ami nem olyan, mint a valóság, kevésbé igazi, nincs tétje? A játék komolytalan, gyermeki tevékenység?

A keresztény időszemlélet nagyon sajátos. Látszólag lineáris, a világ teremtésétől a világ végéig tartó folyamatot tételez, amelyen belül az üdvösség történetének világosan megkülönböztethető szakaszai követik egymást.

A szentségek sajátsága, hogy általuk jelképes cselekedetek valóságos hatást eredményeznek. Szépen megfigyelhetjük ennek magyarázatát Jeruzsálemi Szent Cirill (megh. 387. március 18.) misztagogikus katekéziseiben, akinek ma ünnepli az egyház emléknapját.

Klimo György a 18. századi Pécs kultúrapártoló püspöke: nemcsak könyvtárat hozott létre, de éremgyűjteménye is híres volt. A Klimo-éremgyűjtemény sorsát végigkövető cikksorozatunk harmadik, befejező része az éremtár kirablásáról szól.

A pécsi Szent Ágoston templom közössége idén harmadik alkalommal rendez szabadegyetemi programot.

Ma ünnepli az Egyház Polikárpnak, Szmirna egykori vértanú püspökének emléknapját. Az apostolok közvetlen tanítványainak nemzedékéhez tartozott, kortársai és az utódok szemében is nagy tekintélynek örvendett.

Klimo György a 18. századi Pécs kultúrapártoló püspöke: nemcsak könyvtárat hozott létre, de éremgyűjteménye is híres volt. Korábbi írásunkban már bemutattuk az érmek vizsgálatával foglalkozó tudományt, vagyis a numizmatikát; cikksorozatunk második része Klimo György gyűjteményéről szól.

Az ökumenikus dokumentumok szerepe az, hogy időről időre összefoglalják a megtett utat, vázolják a fennálló problémákat, és továbbhaladásra bátorítsanak.

A kultúrapártoló és könyvtáralapító Klimo György 1751 és 1777 között volt pécsi püspök. Életének ebből a szakaszából viszonylag sok információval rendelkezünk. De hogyan élt, mielőtt püspökké szentelték volna? Írásunkból Klimo György ifjúkorára, nyelvtudására és a patrizálás szokására egyaránt fény derül.

Amikor 2012-ben a japán Shinya Yamanaka és a brit John B. Gurdon nyerte el az orvosi-élettani Nobel-díjat egy csoda nyert igazolást. A két kutató ugyanis bizonyította, hogy lehetséges felnőtt, már specializálódott őssejteket úgy visszaprogramozni, hogy azok embrionális őssejtekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezzenek.

A Pécsi Egyházmegyei Levéltár épületének homlokzatán elhelyezkedő óralapot február 11-én cserélték le.

Az ökumené kérdése az ökumenikus imahét rendezvényének lezárulása után is aktuális: a jelenségről Orova Csaba teológussal beszélgettünk. Kétrészes interjúnk első részét közöljük, amelyben az ökumené alapjairól és lelkiségéről esik szó.

Klimo György a 18. századi Pécs kultúrapártoló püspöke: nemcsak könyvtárat hozott létre, de éremgyűjteménye is híres volt. Klimo éremgyűjteményének izgalmas sorsát most cikksorozatban követjük nyomon: az itt közölt első rész az érmekkel foglalkozó tudományt mutatja be és Klimo György személyéről is szól.

Klimo György pécsi püspök 1774-ben nyitotta meg az ország első nyilvános, bárki által szabadon látogatható könyvtárát. Vajon mi vethet fel izgalmasabb kérdéseket: a gyűjtemény kötetei vagy a könyvtári szabályzat? A logikusnak tűnő válasszal ellentétben most a könyvtári szabályzat egy érdektelen pontjáról bizonyítjuk be, hogy érdekes.

Egy friss vatikáni állásfoglalás szerint a zsidók egyértelműen részesei Isten üdvözítő tervének, még ha nem is hisznek Jézus Krisztusban. Hol tart ma a katolikus egyház és a zsidóság közötti párbeszéd 50 évvel a Nostra aetate nyilatkozat után?

Márton Áron erdélyi püspökre az életéről szóló kiállítással emlékeztek a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott ünnepségen.

A vatikáni csillagászok hagyományosan a jezsuita rend tagjai közül kerülnek ki. Jó néhány éve Castel Gandolfóban megkérdeztem az ottani obszervatóriumot bemutató csillagászt, miként vélekedik kollégája és rendtársa, Teres Ágoston (Gustav Teres) „The Bible and Astronomy: The Magi and the Star in the Gospel" c. művéről.

Ma az ókeresztény egyház két kiemelkedő személyiségére emlékezünk, Nagy Szent Vazulra és Teológus Szent Gergelyre. Egyidősek voltak, mindketten Kappadókiában születtek 330 körül, jó barátokként együtt tanultak Athénban.

Janus a legősibb római istenek egyike, akit évszázadokon át töretlen tisztelet övezett. Antik források szerint Rómában, az Argiletum út mentén álló szentélye mindössze két kapu volt, amelyeket kinyitottak, ha Róma háborút viselt, és bezártak békeidőben.

A pécsi székesegyház 1882-ben megkezdett újjáépítésekor fölmerült a kérdés: mi legyen az altemplomi lejáratokat borító eredeti, de hiányos és megcsonkított domborművek sorsa. A kor két jeles művészettörténésze, Henszlmann Imre és Czobor Béla eltérő válaszokat adott.

A gyermeket váró Mária és Erzsébet találkozása olvasható a keresztények és nem keresztények közötti párbeszéd mintaképeként.

December 16-án kettős könyvbemutatót szervez a Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete: Fedeles Tamás és Heidl György új köteteit ismerhetik meg az érdeklődők. A rendezvény 17 órakor kezdődik a Magtár Látogatóközpontban.

Az Irgalmasság Szent Éve kedden a szent kapuk megnyitásával kezdődik. A szent kapu és a hozzá kapcsolódó búcsúk jelentőségét magyarázza Eamon Duffy cambridge-i egyháztörténet professzor írása.

November 12-én és 13-án régészeti tanácskozásnak ad helyet a Magtár Látogatóközpont. Az Archӓologie und Identitӓt(en) – Archaeology and Identities című konferenciát a MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának Régészeti Munkabizottsága, a Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete, valamint a Bécsi Egyetem klasszika-archaeológiai intézete közösen szervezi.

Újjászületett Püspökszentlászló történelmi emlékhelye. A Pécsi Egyházmegye 2013-ban nyert jelentős támogatást a Püspökszentlászlói Kastély – Turisztikai Látogatóközpont, Zarándokház és Mindszenty-emlékhely a Mecsekben című projektre, a munkálatok pedig most, 2015 őszén zárultak.

A középkori pécsi székesegyházat állította középpontba egy tudományos konferencia október 15-16-án a Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében Pécsett.

Szent Mór pécsi püspök ünnepén, október 25-én délután 4 órától ingyenes idegenvezetéssel tekinthetik meg az érdeklődők a nemrég megnyílt püspöki KincsTárat.

A Pécs története II. A püspökség alapításától a török hódításig című kötetet október 20-án délután 5 órakor mutatják be a Dóm-kőtárban.

Kilenc napon keresztül tartott az Ars Sacra fesztivál Pécsett: szeptember 19-étől 27-éig zajlott az előadásokból, beszélgetésekből, koncertekből álló programsorozat, amelynek idei központi mottója a következő volt: „Szentek legyetek!" (1 Pt 1, 16)

Október 15-16-án átfogó tudományos konferenciát rendeznek a középkori pécsi székesegyházról. Ismert művészettörténészek, történészek, régészek és restaurátorok mutatják be és vitatják meg a gazdag múltú katedrálissal kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeiket a Dóm-kőtárban.

Szeptember utolsó vasárnapján – Szent Jeromos emléknapjához kapcsolódóan – a Szentírást helyezi középpontba az egyház. A katolikusok leggyakrabban a miséken találkoznak bibliai szövegekkel. De vajon a Biblia mekkora részével?

Egészen új megvilágításba helyezi Pécs koraközépkori történetét a Pécsi Egyházmegye megrendelésére végzett legújabb régészeti kutatás, amelynek eredményeit az Ars Sacra fesztivál pécsi nyitórendezvényével összekapcsolva hozták nyilvánosságra.

Megújult és megszépült a pécsi püspöki palota középkori eredetű, egykor védelmi célokat szolgáló vártornya, amely 1840 óta adott otthont a püspöki levéltárnak. Az ott őrzött dokumentumokat a felújítás miatt az egyházmegye másik, a káptalani levéltárához költöztették.

Dr. Tóth Zoltán József tart előadást a Szent Korona-tanról Pécsett 2015. szeptember 9-én, szerdán, 17:30-as kezdettel a Civil Közösségek Házában.

Augusztus 28-án Szent Ágoston egyházatyáról emlékezik meg az egyház. Ha a misében az évközi köznap olvasmányait választják, akkor idén Máté evangéliumából a tíz szűzről szóló példabeszéd hangzik el.

Szent Ágoston (354-430) gondolatai mélyebben meghatározták az európai történelmet, mint Nagy Sándor kardja vagy Napóleon ágyúi. Szellemi hatása messze felülmúlja a felvilágosodás gondolkodóiét, lenyűgözően gazdag életműve pedig talán csak két másik keresztény szellemóriáséval, Órigenészével (184 körül - 254) és Aranyszájú Szent Jánoséval (347 - 407) mérhető össze.

Vallomásainak kilencedik könyvébe Ágoston beleszőtt egy sajátos szentéletrajzot édesanyjáról, Mónikáról. Több, mint egy évtizeddel az asszony halála után e bekezdések megírásakor a fiút az édesanyja iránti mély szeretet és hála vezérli, Hippo püspökét a buzdítás, a keresztény filozófust pedig a tanítás szándéka vezeti.

A szerzetesség egy igen különleges, ma már érthetetlennek látszó hagyományát követték azok a férfiak és nők, akik magányosan, a világtól teljesen elzárva élték életüket. Az ún. anachoréták állandó imádságban és önmegtartóztatásban, a bűnös világ számára meghalva egyedül töltötték napjaikat, sokszor nem is csak bezárva, hanem olykor egyenesen befalazva a cellájukba. Az életük abban különbözött a remetékétől, hogy nem a lakott településektől távol éltek, hanem házikójukat általában a község templomának fala mellett építették fel, és azon kis ablakot vágva kapcsolódhattak be az istentiszteletekbe. Rendszerint volt egy segítőjük, aki szolgálatával biztosította az anachoréta számára a mindennapi élet legalapvetőbb szükségleteit.

A Pécsi Egyházmegye turisztikai fejlesztéseinek köszönhetően a közelmúltban megnyitotta kapuit a Magtár Látogatóközpont és megújult a belvárosi templom és a székesegyház. A székesegyházat, annak egyes kápolnáit, délkeleti kilátótornyát, román kori altemplomát a turisták úgy tekinthetik meg a kijelölt útvonalon, hogy közben a Corpus Christi kápolnában imádkozó híveket sem zavarják. Az altemplom látogatói mostantól három bronzplasztikát is láthatnak, amelyek a székesegyházat ábrázolják különböző történeti korokban.

Augusztus 1-jén megnyílik a Dzsámi altemploma a látogatóközönség számára, így a látogatási rend is változik. A helyszíneket, a templom történetét korszerű technikai eszközök, virtuális rekonstrukciók és bemutatók segítségével ismerhetik meg a látogatók.