kultúra

A tavasz az újjászületés, megújulás és a virágba borulás évszaka. Május hónap a római korban nevét a Maia istennőről kapta, aki a természet tavaszi ébredését személyesítette meg, míg a katolikus egyház számára a Szűzanya hónapja, minden megújulás és szépség forrása.

2019. június 22. 20:00-24:00 | A Székesegyház felszentelésének 128. évfordulója alkalmából a Pécsi Püspökség különleges programokkal várja a látogatókat.

Liturgikus gyakorlathoz kapcsolódó tárgyakból nyílik kiállítás a Hajdúdorogi Főegyházmegye Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjteményéből, a Pécsi Görögkatolikus Egyházközség kölcsönzött tárgyaiból, illetve egy magánszemély gyűjtéséből. A tárlat a keleti egyházak liturgikus gyakorlatához szervesen kapcsolódó ikonokat és egyéb tárgyakat (öltözetek, oltárkendők, könyvek) mutatja be.

Szent Rita önfeláldozó életében imádságait a gondviselő Isten mindig meghallgatta. Halála után a hozzá fohászkodók, csodálatos módon bízhatnak közbenjárásában, kéréseik teljesítésében.

A fogyatékosság új teológiai megközelítése az inklúzió kultúráját erősíti az egyházban.

A pécsi Dóm tér burkolatcseréjét megelőző régészeti kutatások számos új információval szolgáltak a pécsi püspökvár történetével kapcsolatban.

A 2018-ban felújításra került bátaszéki Szent Orbán kápolnát 2019. május 24-én, az este 6 órakor kezdődő szentmise keretében áldja meg Udvardy György megyéspüspök.

Áldozópap, vértanú, akinek nevét meghallva, azonnal tudjuk, hogy a gyónási titok vértanúja és példaképe. 14. században született (1340 körül) a dél-csehországi Pomukban (ma Napomuk). 1380-ban szentelték pappá. Hidakon, vizek mellett gyakran láthatóak az őt ábrázoló szobrok, amint egy ujját ajkára teszi.

1938. május 15-én, tíz nappal a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepélyes megnyitója előtt a Pécsi Nemzeti Színházban nagyszabású missziós díszünnepélyt szerveztek a Kongresszus szerves részeként.

Salkaházi Sára 1899. május 11-én született Kassán abban a korba, mikor Magyarországon a nők számára csak a családanyai szerep elfogadott, képzésükre sokáig nem is volt lehetőség, majd az első világháború alatt diáklányként megéli a vesztes háború utáni szegénységet és elégedetlenséget.

A Pécsi Püspökség Magtár Kávézója péntek és szombat este egész nyáron meghosszabbított nyitva tartással (9.00-22.00), májustól augusztusig pedig koncertekkel, szabadtéri filmvetítéssel és színházi előadással várja az érdeklődőket. A programokon való részvétel ingyenes.

A Pécsi Egyházmegye huszonötödik püspökéhez, Janus Pannoniushoz és a reneszánszhoz kötődő tematikus idegenvezetésen vehetnek részt az érdeklődők május 11-én, az emlékhelyek napján.

Idén ünnepli alapításának 15. évfordulóját a Magyar Katolikus Rádió. Ebből az alkalomból a fővárosban, valamint 6 vidéki helyszínen tartanak jubileumi rendezvényeket, amelyeken neves helyi művészek, zenészek lépnek fel, és természetesen a közönség találkozhat a rádió munkatársaival is. Az első vidéki rendezvény helyszíne Pécs volt április 30-án.

1938 májusában Budapesten rendezték a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Ahogy a 2020-as magyarországi rendezvényt, a ’38-as kongresszust is tartalmas felkészülési időszak előzte meg. Bognár Jenőné, gránitdiplomás szekszárdi pedagógus diákként vett részt a felkészülésben, majd a kongresszuson. Az alábbiakban az ő visszaemlékezését adjuk közre.

A pécsi Székesegyház elfeledett, Kiss György-féle apostolszobrainak históriája

Tematikus napot szervez anyák napjára, május 5-re a Pécsi Püspökség. Az ünnepen 11.00 és 16.00 óra között számos program közül választhatnak az érdeklődők, a Magtár Kávézó pedig anyák napi akcióval várja vendégeit.

A találkozás Krisztussal a vasárnapi misében azt a mintázatot követi, ahogy Mária Magdolna találkozott a feltámadt Jézussal.

Liturgikus és humanista művekre az első budai nyomda (1473) megszűnése után is szükség volt a Magyar Királyság területén, főként mivel I. Mátyás király (1458–1490) 1477-ben elrendelte a magyar egyházmegyék számára a misekönyvek és breviáriumok kiadását.

A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár szentkép- és imalapgyűjteményében számos, magyar és idegen nyelvű, a 19. század végéről és a 20. század első évtizedeiből származó olyan kép található, amely a húsvéthoz kapcsolódik. A húsvéti szent háromnap első napján ezzel az összeállítással kívánunk áldott, a feltámadás örömével teli húsvétot.

Kiss György szobrászművész a 19-20. századforduló neves alkotója. 1919 áprilisában hunyt el, halálának századik évfordulóján rá emlékezve tematikus idegenvezetésre hívjuk az érdeklődőket a Pécsi Székesegyházba.

2000. alkalommal nyitotta meg kapuit április 6-án a pécsi Püspöki Palota, amely úgy a helyiek, mint a külföldi turista közönség kedvelt állomása Pécsen.

Ötven évvel ezelőtt, 1969 januárjában lett a Pécsi Egyházmegye püspöke Cserháti József. Jelentős teológiai-irodalmi hagyatékának részét képezi Mindennap együtt az Úrral című háromkötetes műve, amelynek célja a liturgikus év felépítése és tartalma alapján átláthatóvá tenni az evangélium üzenetét úgy, hogy a benne rejlő üdvösségtörténeti közlések értelmét több oldalról megvilágítja.

Robert Bresson 1959-ben készült filmje, a Zsebtolvaj Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényének alapszituációját és motívumait dolgozza fel. Kling László írását közöljük.

Ötven évvel ezelőtt, 1969 januárjában lett a Pécsi Egyházmegye püspöke Cserháti József. Jelentős teológiai-irodalmi hagyatékának részét képezi Mindennap együtt az Úrral című háromkötetes műve, amelynek célja a liturgikus év felépítése és tartalma alapján átláthatóvá tenni az evangélium üzenetét úgy, hogy a benne rejlő üdvösségtörténeti közlések értelmét több oldalról megvilágítja.

A 2019-es európai Év Fája versenyen a legtöbb szavazatot a havihegyi templom bejárata előtt álló mandulafa kapta. A fa motívumról és a mandulafa szentírásban megjelenő szimbolikájáról Nyúl Viktor pasztorális helynök gondolatait közöljük.

Ötven évvel ezelőtt, 1969 januárjában lett a Pécsi Egyházmegye püspöke Cserháti József. Jelentős teológiai-irodalmi hagyatékának részét képezi Mindennap együtt az Úrral című háromkötetes műve, amelynek célja a liturgikus év felépítése és tartalma alapján átláthatóvá tenni az evangélium üzenetét úgy, hogy a benne rejlő üdvösségtörténeti közlések értelmét több oldalról megvilágítja.

Ötven évvel ezelőtt, 1969 januárjában lett a Pécsi Egyházmegye püspöke Cserháti József. Jelentős teológiai-irodalmi hagyatékának részét képezi Mindennap együtt az Úrral című háromkötetes műve, amelynek célja a liturgikus év felépítése és tartalma alapján átláthatóvá tenni az evangélium üzenetét úgy, hogy a benne rejlő üdvösségtörténeti közlések értelmét több oldalról megvilágítja.

Ötven évvel ezelőtt, 1969 januárjában lett a Pécsi Egyházmegye püspöke Cserháti József. Jelentős teológiai-irodalmi hagyatékának részét képezi Mindennap együtt az Úrral című háromkötetes műve, amelynek célja a liturgikus év felépítése és tartalma alapján átláthatóvá tenni az evangélium üzenetét úgy, hogy a benne rejlő üdvösségtörténeti közlések értelmét több oldalról megvilágítja.

„Mi a legjobb, amit az ember kezével tehet? Azokat imádságra kulcsolni, és jó könyveket írni vele.” (Telegdy Miklós)

A kánai menyegző csodájában Krisztus és az egyház kapcsolatának mélysége tárul fel.

1969. január 10. Fél évszázada nevezték ki pécsi megyéspüspöknek Cserháti Józsefet.

Prof. Dr. Vörös Győző ókorkutató, akadémikus tartott előadást Vízkereszt ünnepén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezésében, a Pécsi Egyházmegye támogatásával.

„Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk” – bizonyára sokaknak ismerősen csengenek e sorok József Attila tollából. A szóban forgó bibliai történet sok művészt és egyházi írót megihletett az idők során.

Január elsején Máriát mint az Isten anyját ünnepeljük. Mária istenanyaságának hittétetele és vele együtt az ünnep már az első századokban megjelent a keresztények körében keleten, majd az évszázadok során elterjedt nyugaton is. A hittételt megjelenítő ikonról Troszt Máté görögkatolikus diakónus írását közöljük.

A déli lejárat domborműveinek Jézus születéséhez kapcsolódó jeleneteit a Szent Család Egyiptomba való menekülése zárja. A Szentírás szövegével összevetve itt ismét megfordul az ábrázolások sorrendje: Máté evangélista ugyanis a bölcsek álma után számol be az egyiptomi menekülésről, s csak ezután a betlehemi gyermekgyilkosságról.

Aprószentek napjára nemrég, december 28-án emlékezett egyházunk. A lejárat domborművei közül a következő jelenet ehhez kapcsolódik. Heródes hallott ugyanis a messiáskirályról szóló jövendölésekről, s arról is, Betlehemből várják érkezését. Mikor pedig értesült róla, a bölcseknek fényes csillag jelzi Krisztus születését, hatalomféltés lett úrrá rajta.

A következő, kissé szokatlan, ám annál bájosabb ábrázolás a bölcsek álmát örökíti meg, mikor álmukban figyelmeztetést kapnak, más úton térjenek haza, ne tudósítsanak Heródesnek a kis Jézusról. A domborművön ez az álombéli intés magától értetődően angyal által történik, aki a Máriához szóló híradás jelenetéhez hasonlóan kezében tartott mondatszalaggal jelenik meg, jobbjával utat mutatva.

Az előbbiekben láthattuk a bölcsek látogatását a kis Jézusnál – e kép mellett ismét egy időrendben korábbi jelenetet örökítettek meg, melynek ábrázolása jóval ritkább, mint a bölcsek/királyok hódolata. A három férfi Heródes előtt áll, aki magához hívatta őket, hogy tájékozódjon Jézus születéséről. Ismét felmerülhet a kérdés, mi lehet a jelenetek felcserélésének oka?

Közvetlenül a lépcsőkkel szemközti sávon, egyik leghangsúlyosabb ábrázolásként jelenik meg a napkeleti bölcsek (a vizsgált domborművön, s a keresztény hagyományban széles körben elterjedt módon királyok) hódolata – e képtípus igen gyakori a keresztény művészetben.

A következő jelenet időrendben megelőzi a korábbit: a pásztorok az égre tekintenek, a Jézus születését jelző csillagra. A jelenetek fölcserélésének pontos oka előttünk ismeretlen, vélhetőleg olyan gyakorlati tényező is szerepet játszhatott, mint a rendelkezésre álló tér kitöltése.

Petrovich meglátása alapján a pásztorok naiv hódolata ragyogtatja fel Mária arcát teljes szépségében, s azt a tapasztalatot fedezi fel emögött, miszerint egy anya arca akkor a legboldogabb, mikor örömét mások is elismerik. A Gyermek anyja ölében ülve áldó mozdulatra emeli jobbját, s tekintete a pásztorokat kémleli.

A következő ábrázoláson már megszületett a kis Jézus – a korabeli ábrázolásokra jellemző módon gyermeki mivoltára elsősorban mérete utal. Petrovich megjegyzi, a Szűzanya vonásai itt már lágyabbak, simábbak, de az anyai boldogság még nem csillan fel rajta teljes szépségében.

A második jelenet folytatja a Lukács-evangélium elbeszélését. Mária látogatását rokonánál, Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál, s a vele való találkozását ábrázolja. A jelenetet a 6. századtól kezdve előszeretettel ábrázolták újszövetségi eseményeket bemutató sorozatokban.

Idén, a karácsonyi időszakban Jézus születésének történetét a pécsi székesegyház altemplomába vezető déli lejárat domborművein keresztül idézzük fel. A templom legkiemelkedőbb emlékei közt találkozhatunk az altemplom lejáratait díszítő 12. századi domborművekkel, amelyeknek maradványait ma a Dóm Kőtárban őrzik.

A Dunántúl katolikus napilap 1911. december 24-i számának karácsonyi mellékletében jelent meg A karácsonyi jászol ábrázolásai című ismeretterjesztő írás, amelynek szerzője a Pécsi Egyházmegye tudós papja, Szőnyi Ottó (1876–1937) régész-művészettörténész, levéltáros-könyvtáros, jogakadémiai tanár, az első pécsi múzeum igazgatója volt.

Szent Miklós püspök alakját minden kultúra magáénak érzi, és ha kicsit különböző megvilágításból szemlélik is, az alapvető sajátosságai megőrződtek az idők során: elsősorban a gyengék és az igazságtalanságot elszenvedők védelmezője.

December 2-án kezdetét vette a Pécsi Egyházmegye adventi programsorozata. Advent első vasárnapján Udvardy György megyéspüspök celebrált szentmisét a Székesegyházban 18.00 órakor, majd a Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar adott adventi hangversenyt.

Az idei Pécsi Advent programjainak sorában igazi különlegességként szerepel a Nemzetközi Liszt Ferenc Orgonaversenyek magyar helyezettjeinek koncertje. 1978 óta öt alkalommal rendezték meg hazánkban a rangos orgonaversenyt.

Az egykor a Székesegyház homlokzatán álló homokkőből készült apostolszobrok tavaly kerültek vissza a Dóm közelébe a Szent Mór Iskolaközpont udvaráról. A nyugati bejárat előtt húzódó Gosztonyi-kőtár nemcsak kiváló kiállítóhelyet biztosít, hanem az időjárással szemben is védi az apostolszobrokat.

LD honlap logó Telefon