Pécsi Székesegyház

1969. január 10. Fél évszázada nevezték ki pécsi megyéspüspöknek Cserháti Józsefet.

„Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk” – bizonyára sokaknak ismerősen csengenek e sorok József Attila tollából. A szóban forgó bibliai történet sok művészt és egyházi írót megihletett az idők során.

Szűz Mária Isten anyja ünnepe a polgárilag számított Új Esztendő első egyházi ünnepe. Ez alkalomból szentmisét mutatott be Udvardy György megyéspüspök a Pécsi Székesegyházban.

Az év utolsó napján hálaadó szentmisét mutatott be Udvardy György megyéspüspök a Pécsi Székesegyházban. A szentmise ünnepi jellegét a Te Deum imádság emelte, amely szentségimádás keretében sajátos szertartással valósult meg.

Szent Család vasárnapján ünnepi szentmisét mutatott be Udvardy György megyéspüspök, amelynek végén paptestvéreivel együtt áldásban részesítette a jelen levő családokat.

A déli lejárat domborműveinek Jézus születéséhez kapcsolódó jeleneteit a Szent Család Egyiptomba való menekülése zárja. A Szentírás szövegével összevetve itt ismét megfordul az ábrázolások sorrendje: Máté evangélista ugyanis a bölcsek álma után számol be az egyiptomi menekülésről, s csak ezután a betlehemi gyermekgyilkosságról.

Aprószentek napjára nemrég, december 28-án emlékezett egyházunk. A lejárat domborművei közül a következő jelenet ehhez kapcsolódik. Heródes hallott ugyanis a messiáskirályról szóló jövendölésekről, s arról is, Betlehemből várják érkezését. Mikor pedig értesült róla, a bölcseknek fényes csillag jelzi Krisztus születését, hatalomféltés lett úrrá rajta.

A következő, kissé szokatlan, ám annál bájosabb ábrázolás a bölcsek álmát örökíti meg, mikor álmukban figyelmeztetést kapnak, más úton térjenek haza, ne tudósítsanak Heródesnek a kis Jézusról. A domborművön ez az álombéli intés magától értetődően angyal által történik, aki a Máriához szóló híradás jelenetéhez hasonlóan kezében tartott mondatszalaggal jelenik meg, jobbjával utat mutatva.

Az előbbiekben láthattuk a bölcsek látogatását a kis Jézusnál – e kép mellett ismét egy időrendben korábbi jelenetet örökítettek meg, melynek ábrázolása jóval ritkább, mint a bölcsek/királyok hódolata. A három férfi Heródes előtt áll, aki magához hívatta őket, hogy tájékozódjon Jézus születéséről. Ismét felmerülhet a kérdés, mi lehet a jelenetek felcserélésének oka?

A karácsonyt követő első vasárnapon a Szent Családot ünnepli a katolikus egyház. Az ünnep célja, hogy példaként állítsa a hívő emberek elé a Boldogságos Szűz Mária, Szent József és Jézus Krisztus alkotta családot, valamint, hogy bátorítást adjon a társadalom és a keresztény közösség legalapvetőbb kötelékének létrehozásához.

Közvetlenül a lépcsőkkel szemközti sávon, egyik leghangsúlyosabb ábrázolásként jelenik meg a napkeleti bölcsek (a vizsgált domborművön, s a keresztény hagyományban széles körben elterjedt módon királyok) hódolata – e képtípus igen gyakori a keresztény művészetben.

Udvardy György megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be Urunk születésének ünnepén.

Különleges hangulatú koncertnek ad otthont a Székesegyház december 28-án. Palya Bea Nagy Péter orgonaművésszel és Stummer Márton gitárművésszel ad közös koncertet.

A következő jelenet időrendben megelőzi a korábbit: a pásztorok az égre tekintenek, a Jézus születését jelző csillagra. A jelenetek fölcserélésének pontos oka előttünk ismeretlen, vélhetőleg olyan gyakorlati tényező is szerepet játszhatott, mint a rendelkezésre álló tér kitöltése.

Zsúfolásig megtelt a Pécsi Székesegyház december 24-én az éjféli szentmisén. A hívek ünnepelni jöttek a Megváltó Jézus Krisztus születését.

Petrovich meglátása alapján a pásztorok naiv hódolata ragyogtatja fel Mária arcát teljes szépségében, s azt a tapasztalatot fedezi fel emögött, miszerint egy anya arca akkor a legboldogabb, mikor örömét mások is elismerik. A Gyermek anyja ölében ülve áldó mozdulatra emeli jobbját, s tekintete a pásztorokat kémleli.

A következő ábrázoláson már megszületett a kis Jézus – a korabeli ábrázolásokra jellemző módon gyermeki mivoltára elsősorban mérete utal. Petrovich megjegyzi, a Szűzanya vonásai itt már lágyabbak, simábbak, de az anyai boldogság még nem csillan fel rajta teljes szépségében.

A második jelenet folytatja a Lukács-evangélium elbeszélését. Mária látogatását rokonánál, Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál, s a vele való találkozását ábrázolja. A jelenetet a 6. századtól kezdve előszeretettel ábrázolták újszövetségi eseményeket bemutató sorozatokban.

Idén, a karácsonyi időszakban Jézus születésének történetét a pécsi székesegyház altemplomába vezető déli lejárat domborművein keresztül idézzük fel. A templom legkiemelkedőbb emlékei közt találkozhatunk az altemplom lejáratait díszítő 12. századi domborművekkel, amelyeknek maradványait ma a Dóm Kőtárban őrzik.

December 24-én és 25-én több pécsi templomban adnak elő karácsonyi misztériumjátékot plébániai közösségek, ministránsok, hittanosok.

2019 január
H K Sz Cs P Szo V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Közelgő események

Ökumenikus imahét:

2019. 01. 23. - 2019. 01. 27.
Igazgatói értekezlet - közoktatás:
Komló
2019. 01. 29. - 2019. 01. 29.
Filmklub | Átlagemberek :
Magtár Látogatóközpont
2019. 01. 29. -
Püspöki katekézis:
Pécsi Székesegyház, Dóm Kőtár
2019. 01. 31. -
Megszentelt élet napja:

2019. 02. 02. - 2019. 02. 02.

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi