Videó | A családot Isten alkotta
Szent Család vasárnapján ünnepi szentmisét mutatott be Udvardy György megyéspüspök, amelynek végén paptestvéreivel együtt áldásban részesítette a jelen levő családokat.
Menekülő Szent Család
A déli lejárat domborműveinek Jézus születéséhez kapcsolódó jeleneteit a Szent Család Egyiptomba való menekülése zárja. A Szentírás szövegével összevetve itt ismét megfordul az ábrázolások sorrendje: Máté evangélista ugyanis a bölcsek álma után számol be az egyiptomi menekülésről, s csak ezután a betlehemi gyermekgyilkosságról.
A betlehemi gyermekmészárlás
Aprószentek napjára nemrég, december 28-án emlékezett egyházunk. A lejárat domborművei közül a következő jelenet ehhez kapcsolódik. Heródes hallott ugyanis a messiáskirályról szóló jövendölésekről, s arról is, Betlehemből várják érkezését. Mikor pedig értesült róla, a bölcseknek fényes csillag jelzi Krisztus születését, hatalomféltés lett úrrá rajta.
A bölcsek álma
A következő, kissé szokatlan, ám annál bájosabb ábrázolás a bölcsek álmát örökíti meg, mikor álmukban figyelmeztetést kapnak, más úton térjenek haza, ne tudósítsanak Heródesnek a kis Jézusról. A domborművön ez az álombéli intés magától értetődően angyal által történik, aki a Máriához szóló híradás jelenetéhez hasonlóan kezében tartott mondatszalaggal jelenik meg, jobbjával utat mutatva.
A bölcsek Heródes előtt
Az előbbiekben láthattuk a bölcsek látogatását a kis Jézusnál – e kép mellett ismét egy időrendben korábbi jelenetet örökítettek meg, melynek ábrázolása jóval ritkább, mint a bölcsek/királyok hódolata. A három férfi Heródes előtt áll, aki magához hívatta őket, hogy tájékozódjon Jézus születéséről. Ismét felmerülhet a kérdés, mi lehet a jelenetek felcserélésének oka?
Mint egy nagy család, több mint 160 ember gyűlt össze december 25-én, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében, hogy közösen ünnepeljék Jézus Krisztus születését. Az asztaloknál helyet folglaltak idősek otthonában élők, a pécsi gyermekotthon lakói, és olyanok is szép számmal, akiknek már jó ideje nincs hol lakniuk.
Napkeleti bölcsek hódolata
Közvetlenül a lépcsőkkel szemközti sávon, egyik leghangsúlyosabb ábrázolásként jelenik meg a napkeleti bölcsek (a vizsgált domborművön, s a keresztény hagyományban széles körben elterjedt módon királyok) hódolata – e képtípus igen gyakori a keresztény művészetben.
Isten üzenete családjaink történetében
A karácsonyt követő első vasárnapon a Szent Családot ünnepli a katolikus egyház. Az ünnep célja, hogy példaként állítsa a hívő emberek elé a Boldogságos Szűz Mária, Szent József és Jézus Krisztus alkotta családot, valamint, hogy bátorítást adjon a társadalom és a keresztény közösség legalapvetőbb kötelékének létrehozásához.
Udvardy György megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be Urunk születésének ünnepén.
Ének, gitár, orgona
Különleges hangulatú koncertnek ad otthont a Székesegyház december 28-án. Palya Bea Nagy Péter orgonaművésszel és Stummer Márton gitárművésszel ad közös koncertet.
A születésről értesülő, égre néző pásztorok
A következő jelenet időrendben megelőzi a korábbit: a pásztorok az égre tekintenek, a Jézus születését jelző csillagra. A jelenetek fölcserélésének pontos oka előttünk ismeretlen, vélhetőleg olyan gyakorlati tényező is szerepet játszhatott, mint a rendelkezésre álló tér kitöltése.
Zsúfolásig megtelt a Pécsi Székesegyház december 24-én az éjféli szentmisén. A hívek ünnepelni jöttek a Megváltó Jézus Krisztus születését.
Videó | Áldott karácsonyt!
Jézus születéstörténetének fontos szereplői az angyalok. A Teremtő és a teremtmény közötti párbeszéd őrei, akik Isten hírnökeiként jelennek meg és tudatják Máriával, Józseffel, később a pásztorokkal és rajtuk keresztül az egész emberiséggel Krisztus születését. A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár 20. század első feléből származó szentkép- és imalapgyűjteményének angyalaival kívánunk áldott karácsonyt.
Pásztorok hódolata
Petrovich meglátása alapján a pásztorok naiv hódolata ragyogtatja fel Mária arcát teljes szépségében, s azt a tapasztalatot fedezi fel emögött, miszerint egy anya arca akkor a legboldogabb, mikor örömét mások is elismerik. A Gyermek anyja ölében ülve áldó mozdulatra emeli jobbját, s tekintete a pásztorokat kémleli.
Mária és József az újszülött Jézussal
A következő ábrázoláson már megszületett a kis Jézus – a korabeli ábrázolásokra jellemző módon gyermeki mivoltára elsősorban mérete utal. Petrovich megjegyzi, a Szűzanya vonásai itt már lágyabbak, simábbak, de az anyai boldogság még nem csillan fel rajta teljes szépségében.
Karácsonykor és főbb ünnepekkor a papnövendékek a szemináriumból hazatérnek egyházmegyéjükbe, bekapcsolódnak a helyi közösség ünneplésébe, a szentmiséken szolgálatot teljesítenek, és együtt ünnepelnek családjukkal, rokonaikkal, szeretteikkel.
Mária és Erzsébet találkozása
A második jelenet folytatja a Lukács-evangélium elbeszélését. Mária látogatását rokonánál, Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál, s a vele való találkozását ábrázolja. A jelenetet a 6. századtól kezdve előszeretettel ábrázolták újszövetségi eseményeket bemutató sorozatokban.
A déli lejáró titkai
Idén, a karácsonyi időszakban Jézus születésének történetét a pécsi székesegyház altemplomába vezető déli lejárat domborművein keresztül idézzük fel. A templom legkiemelkedőbb emlékei közt találkozhatunk az altemplom lejáratait díszítő 12. századi domborművekkel, amelyeknek maradványait ma a Dóm Kőtárban őrzik.
A paksi Jézus Szíve Római Katolikus Plébánia közössége karácsonyváró műsorral ünnepelte a plébánia épületének külső felújítását. Az 1970-ben épült plébánia falai és tetőszerkezete újult meg, az új hőszigetelésnek köszönhetően pedig energiatakarékosabbá vált.
A karácsonyi jászol ábrázolásai
A Dunántúl katolikus napilap 1911. december 24-i számának karácsonyi mellékletében jelent meg A karácsonyi jászol ábrázolásai című ismeretterjesztő írás, amelynek szerzője a Pécsi Egyházmegye tudós papja, Szőnyi Ottó (1876–1937) régész-művészettörténész, levéltáros-könyvtáros, jogakadémiai tanár, az első pécsi múzeum igazgatója volt.
Betlehemes játékok Pécsett
December 24-én és 25-én több pécsi templomban adnak elő karácsonyi misztériumjátékot plébániai közösségek, ministránsok, hittanosok.
A boldogságok – püspöki katekézis decemberben
December 20-án az esti szentmise után Jézus Krisztus „Uralma”: a boldogságok (Mt 5,3-12; Lk 6,20-26) címmel folytatódott a püspöki katekézis a Dóm Kőtárban.
