kultúra

Augusztus 18-án, Szent István király ünnepe előtti szombaton bábos idegenvezetéssel, kerámia festödével, tematikus idegenvezetéssel várja az érdeklődőket a Pécsi Püspökség.

Idén is megszervezte OrgonaPont rendezvénysorozatát a Filharmónia Magyarország. Az országszerte több helyszínen tartott orgonakoncerteken a forró nyári estéken a hűvös templomokban kapcsolódhatnak ki a zeneszeretők.

Az egykor a Székesegyház homlokzatán álló homokkőből készült apostolszobrok tavaly kerültek vissza a Dóm közelébe a Szent Mór Iskolaközpont udvaráról. A nyugati bejárat előtt húzódó Gosztonyi-kőtár nemcsak kiváló kiállítóhelyet biztosít, hanem az időjárással szemben is védi az apostolszobrokat.

Augusztusban szabadtéri színházi előadással várja az érdeklődőket a Magtár Kávézó.

180 évvel ezelőtt, 1838 júliusában hunyt el Szepesy Ignác, a Pécsi Egyházmegye 71. püspöke. A tudomány- és irodalompártoló főpásztorra emlékezett júniusban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont-Történeti Gyűjtemények Osztálya, és neki állít majd emléket októberben az V. Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címet viselő konferencia egyik szekciója. Schmelczer-Pohánka Éva írását három részletben közöljük.

180 évvel ezelőtt, 1838 júliusában hunyt el Szepesy Ignác, a Pécsi Egyházmegye 71. püspöke. A tudomány- és irodalompártoló főpásztorra emlékezett júniusban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont-Történeti Gyűjtemények Osztálya, és neki állít majd emléket októberben az V. Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címet viselő konferencia egyik szekciója. Schmelczer-Pohánka Éva írását három részletben közöljük.

180 évvel ezelőtt, 1838 júliusában hunyt el Szepesy Ignác, a Pécsi Egyházmegye 71. püspöke. A tudomány- és irodalompártoló főpásztorra emlékezett júniusban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont-Történeti Gyűjtemények Osztálya, és neki állít majd emléket októberben az V. Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címet viselő konferencia egyik szekciója. Schmelczer-Pohánka Éva írását három részletben közöljük.

A gyakorlati szempontú, politikai vallásosság és a különféle kultuszokban való részvétel szemben áll a lelkiismeret és a józan ész megkövetelte cselekvéssel.

VI. Pál pápa Pacis Nuntius kezdetű, 1964 októberében kelt apostoli levelében nyilvánította nrusiai Szent Benedeket Európa fővédőszentjévé. Július 11-én a kontinens patrónusát ünnepeljük a nyugati szerzetesség megalapítójának személyében.

Az egykor a Székesegyház homlokzatán álló homokkőből készült apostolszobrok tavaly kerültek vissza a Dóm közelébe a Szent Mór Iskolaközpont udvaráról. A nyugati bejárat előtt húzódó Gosztonyi-kőtár nemcsak kiváló kiállítóhelyet biztosít, hanem az időjárással szemben is védi az apostolszobrokat.

Magyarországon július 2-án emlékezünk az áldott állapotban lévő Szűz Mária és nagynénje, a Keresztelő Szent Jánost méhében hordó Erzsébet találkozására. A látogatásnak egy különös értelmezését adja Christian de Chergé, a thibirine-i trappista monostor 1996-ban meggyilkolt perjele, akinek boldoggá avatásáról idén januárban született döntés.

Az egykor a Székesegyház homlokzatán álló homokkőből készült apostolszobrok tavaly kerültek vissza a Dóm közelébe a Szent Mór Iskolaközpont udvaráról. A nyugati bejárat előtt húzódó Gosztonyi-kőtár nemcsak kiváló kiállítóhelyet biztosít, hanem az időjárással szemben is védi az apostolszobrokat. Az idei egyházi évben az apostolok liturgikus emléknapján Bartalits Mihály 1846 és 1855 között készült szobrainak bemutatásával idézzük fel Jézus tanítványainak történetét, június 29-én Péter és Pál apostolét.

A Pécsi Püspökség Magtár Kávézója péntek és szombat este egész nyáron meghosszabbított nyitva tartással, júliustól pedig ingyenes koncertekkel, színházi és régészeti előadással várja a látogatókat.

Tolnaikum címet kapott, azaz Tolna megye kiemelt értéke lett a bátai Szent Vér Kegyhely.

Jézus legszentebb vérének tiszteletére rendeznek búcsút július 1-jén a bátai Szent Vér kegyhelyen.

Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén? címmel nyílt kiállítás a pécsi Klimo Könyvtárban június 8-án. A Kelemen József pécsi kanonok-nagyprépost aprónyomtatvány-gyűjteményének részét képző röplapok, színlapok és előfizetési felhívások 2019. április 30-ig tekinthetők meg.

A Szent István Tudományos Akadémia szervezésében június 4-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartott előadást Sümegi József diakónus, a Szent Vér kegyhely őre Eucharisztikus és Szent Vér kegyhelyek a középkori Magyarországon címmel.

75 évvel ezelőtt június 6-án, a II. világháború leggyötrelmesebb évében ajánlották Pécs városát és lakóit Jézus Szent Szíve oltalmába.

A Pécsi Püspökség múzeumpedagógiájának emblémája a székesegyház falmintázatában látható griffkölyök grafikai megfogalmazása. A gyerekek kedvence Szent Bonifác püspökről kapta nevét, akinek liturgikus emléknapja június 5.

Június 4. Pannónia egyik legismertebb szentjének, Szent Quirinusnak ünnepe. Sziszek városának első püspöke 309-ben szenvedett vértanúhalált, a hagyomány szerint Savariában, a mai Szombathely területén.

Andrej Tarkovszkij filmje, a filmművészet kiemelkedő alkotása örökérvényű kérdésekre keresi a választ szeretetről, megtérésről, az új ember születéséről. Kling László írását közöljük.

Szent Jusztinosz vértanú (Kr. u. 100 – 165 k.) szamariai származású, görögül író keresztény filozófus volt, aki Marcus Aurelius uralkodása alatt Rómában vértanúságot szenvedett. Útkereséséről és Krisztus filozófiája melletti elköteleződéséről a „Párbeszéd a zsidó Trifónnal” c. munkájának bevezetésében személyes hangon ír.

A május 24-i Mária-ünnepet VII. Pius pápa rendelte el, aki 1815-ben ezen a napon szabadult Napóleon fogságából. A Szűzanyának mint segítőnek tisztelete azonban sokkal korábbi időkre nyúlik vissza.

Május 27-én, a Szentháromság napi német búcsún már régi pompájában csodálhatják meg a hívek a máriakéméndi templom előtt álló két Zsolnay pirogránit angyalszobrot.

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén május 20-án ünneplünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

A Pécsi Egyházmegye huszonötödik püspökéhez, Janus Pannoniushoz és a reneszánszhoz kötődő tematikus idegenvezetésen vehetnek részt az érdeklődők május 12-én, az emlékhelyek napján.

Az egykor a Székesegyház homlokzatán álló homokkőből készült apostolszobrok tavaly kerültek vissza a Dóm közelébe a Szent Mór Iskolaközpont udvaráról. A nyugati bejárat előtt húzódó Gosztonyi-kőtár nemcsak kiváló kiállítóhelyet biztosít, hanem az időjárással szemben is védi az apostolszobrokat.

Április 29. Sienai Szent Katalin emléknapja. A Misztikus levelek szerzőjére Lucetta Scaraffia, a római La Sapienza egyetem oktatója, több katolikus lap állandó publicistája írásával emlékezünk.

Modernkori vértanúság címmel szervezett tárlatvezetéssel egybekötött előadást a Pécsi Egyházmegye Brenner János boldoggá avatása előtt.

A világegyház április 23-án, a magyar katolikusok április 24-én emlékeznek Szent Györgyre. A szent életéről az évszázadok során számos legenda született, amelyek sokszor megtévesztőek. Kultusza ennek ellenére a keleti és a nyugati keresztények körében is kiemelkedő. A Pécsi Egyházmegye több temploma is védőszentjeként tiszteli.

A katolikus egyház április 23-án Szent Adalbertre emlékezik. A 10. századi prágai püspöknek fontos szerepe volt a kereszténység magyarországi terjesztésében.

Az ICOMOS-díjjal a történeti épület kiemelkedő és példaadó módon megvalósított helyreállítását ismerték el.

Elhunyt főpásztoraira emlékezett a Pécsi Egyházmegye április 12-én. Cserháti József püspök halálának évfordulóján Udvardy György megyéspüspök a székesegyház altemplomában mutatott be szentmisét.

Szentmisével és különleges idegenvezetéssel emlékezik elhunyt püspökeire április 12-én a Pécsi Egyházmegye.

Április 4. Sevillai Szent Izidor emléknapja. A huszadik század utolsó éveiben merült fel először a gondolat, hogy az internethasználók közösségének is szüksége van védőszentre. A katolikus felhasználók az V-VI. század fordulóján élt egyháztanító személyében találták meg a megfelelő patrónust.

A keresztény hitet gyakran összefüggésbe hozzák az abszurddal. A keresztények első filozófus bírálói (például Kelszosz, Porphüriosz, Julianus császár) azzal vádolták ellenfeleiket, hogy azok elhagyják a dolgok ésszerű vizsgálatát, és követőiktől feltétel nélküli hitet várnak el. Julianus szerint az egész kereszténység a „Higgy!” parancsszavában foglalható össze.

Március közepétől interneten is elérhető a Pécsi Egyházmegyei Levéltár iratanyagának egy része. A hároméves előkészítő munka után többek között anyakönyvek, helytörténeti dokumentumok, jegyzőkönyvek váltak online hozzáférhetővé.

Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. A Pécsi Püspökség idén több programmal várja a családokat a közös ünneplésre.

A Pécsi Püspökség látnivalói között idén a püspökszentlászlói kastély és arborétum várja a látogatókat kedvezményes belépőjeggyel március 18-án, az Uniós Fejlesztések Nyílt Napján.

A borkóstolóval egybekötött orgonakoncert mellett a Pécsi Püspökség kiállításai a megszokott nyitvatartással, a Magtár Kávézó pedig az ünnephez kapcsolódó ételkülönlegességekkel várja a látogatókat a márciusi hosszú hétvégén.

A Pécsi Püspökség idén is meghirdeti nőnapi nyereményjátékát. Ebben az évben nőnapra készülve Bűnbánó Szent Mária Magdolna személye kerül a középpontba. A róla szóló írás tartalmazza a választ arra a 7 kérdésre, amelyeket egy héten keresztül napról-napra tesz közzé a Pécsi Egyházmegye közösségi oldalán.

A világegyház május 14-én ünnepli Szent Mátyás apostolt, de a magyar katolikusok a szent 11. századtól ismert emléknapján, február 24-én emlékeznek meg róla.

Múzeumpedagógiai foglalkozásra várja a Pécsi Püspökség a 7-11 éves gyermekeket húsvét előtt. Az egyéni jelentkezéseket március 24-re várják, de csoportok számára az egész nagyböjti időszak alatt elérhető a foglalkozás előzetes időpont-egyeztetéssel.

1935-ben jelent meg németül, majd hamarosan francia és angol fordításban is Herbert Doms morálteológus élénk vitát kiváltó, de korszakalkotónak bizonyult munkája, „A házasság értelméről és céljáról”. Már a cím is egyfajta szembehelyezkedés a sok évszázados felfogással, miszerint a házasság elsődleges célja az utódnemzés, és minden egyéb cél ennek van alárendelve.

Az ún. lelkipásztori levelek, vagyis a Timóteusnak címzett két levél és a Tituszhoz írt levél valamelyest megvilágítják az ősegyház benső életét és házasságfelfogását. A házasság védelemre szorul a túlzott aszketikus törekvésekkel szemben, hiszen veszélyes, egyenesen ördögi az a tanítás, amely megtiltja a házasságot, ahogyan tiltja bizonyos ételek fogyasztását is. Az önmegtartóztatásnak ez a formája a teremtett világ jóságának megvetésén alapul (vö. 1Tim 4,1-5).

Az Efezusiakhoz írt levél szerzőjének világképét már nem határozza meg a várakozás Krisztus egészen közeli visszatérésére, és ezért másként beszél a házasságról, mint Pál tette a korintusiaknak írt levelében. Ez a levél már a férj és a feleség egymás iránti szerelmét hangsúlyozza, s a házasságot a lehető legmagasabb rangra emeli, amikor mély értelmű párhuzamot von a házastársak, valamint Krisztus és az Egyház kölcsönös szeretete között.

Idén február 13-án, a népi elnevezés szerint húshagyó kedden ér véget a farsang, a nagyböjtöt megelőző időszak.

A farizeusok a Második törvénykönyvre hivatkozva megengedhetőnek tartották a válást (Mtörv 24,1), Jézus azonban, nekik adott válaszában, a Teremtés könyvének az ember eredeti állapotával kapcsolatos elbeszélése alapján (Ter 2,21-25) felbonthatatlannak mondja a házasságot: „Mózes a ti keményszívűségetek miatt engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeiteket. De ez kezdetben nem így volt.

Február 12 és 18 között a Pécsi Egyházmegye is csatlakozik a Házasság Hete programsorozathoz. Vadfüge rovatunkban hétfőtől péntekig Heidl György közelmúltban megjelent Csont az én csontomból című, a házasság misztériumát tárgyaló könyvének egy-egy gondolatát adjuk közre.

Február 2-a Urunk bemutatásának ünnepe, amelyről már a korai keresztény közösségek is megemlékeztek. Az erősödő Mária-tisztelet hatására az ünnepet később egyre jobban kötötték a Szűzanya személyéhez, innen származik másik elnevezése, a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. A Pécs főterén álló dzsámi ma katolikus templom, a törökök kiűzését követően Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.