kultúra

A Pécsi Püspökség idén is meghirdeti nőnapi nyereményjátékát. Ebben az évben nőnapra készülve Bűnbánó Szent Mária Magdolna személye kerül a középpontba. A róla szóló írás tartalmazza a választ arra a 7 kérdésre, amelyeket egy héten keresztül napról-napra tesz közzé a Pécsi Egyházmegye közösségi oldalán.

A világegyház május 14-én ünnepli Szent Mátyás apostolt, de a magyar katolikusok a szent 11. századtól ismert emléknapján, február 24-én emlékeznek meg róla.

Múzeumpedagógiai foglalkozásra várja a Pécsi Püspökség a 7-11 éves gyermekeket húsvét előtt. Az egyéni jelentkezéseket március 24-re várják, de csoportok számára az egész nagyböjti időszak alatt elérhető a foglalkozás előzetes időpont-egyeztetéssel.

1935-ben jelent meg németül, majd hamarosan francia és angol fordításban is Herbert Doms morálteológus élénk vitát kiváltó, de korszakalkotónak bizonyult munkája, „A házasság értelméről és céljáról”. Már a cím is egyfajta szembehelyezkedés a sok évszázados felfogással, miszerint a házasság elsődleges célja az utódnemzés, és minden egyéb cél ennek van alárendelve.

Az ún. lelkipásztori levelek, vagyis a Timóteusnak címzett két levél és a Tituszhoz írt levél valamelyest megvilágítják az ősegyház benső életét és házasságfelfogását. A házasság védelemre szorul a túlzott aszketikus törekvésekkel szemben, hiszen veszélyes, egyenesen ördögi az a tanítás, amely megtiltja a házasságot, ahogyan tiltja bizonyos ételek fogyasztását is. Az önmegtartóztatásnak ez a formája a teremtett világ jóságának megvetésén alapul (vö. 1Tim 4,1-5).

Az Efezusiakhoz írt levél szerzőjének világképét már nem határozza meg a várakozás Krisztus egészen közeli visszatérésére, és ezért másként beszél a házasságról, mint Pál tette a korintusiaknak írt levelében. Ez a levél már a férj és a feleség egymás iránti szerelmét hangsúlyozza, s a házasságot a lehető legmagasabb rangra emeli, amikor mély értelmű párhuzamot von a házastársak, valamint Krisztus és az Egyház kölcsönös szeretete között.

Idén február 13-án, a népi elnevezés szerint húshagyó kedden ér véget a farsang, a nagyböjtöt megelőző időszak.

A farizeusok a Második törvénykönyvre hivatkozva megengedhetőnek tartották a válást (Mtörv 24,1), Jézus azonban, nekik adott válaszában, a Teremtés könyvének az ember eredeti állapotával kapcsolatos elbeszélése alapján (Ter 2,21-25) felbonthatatlannak mondja a házasságot: „Mózes a ti keményszívűségetek miatt engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeiteket. De ez kezdetben nem így volt.

Február 12 és 18 között a Pécsi Egyházmegye is csatlakozik a Házasság Hete programsorozathoz. Vadfüge rovatunkban hétfőtől péntekig Heidl György közelmúltban megjelent Csont az én csontomból című, a házasság misztériumát tárgyaló könyvének egy-egy gondolatát adjuk közre.

Február 2-a Urunk bemutatásának ünnepe, amelyről már a korai keresztény közösségek is megemlékeztek. Az erősödő Mária-tisztelet hatására az ünnepet később egyre jobban kötötték a Szűzanya személyéhez, innen származik másik elnevezése, a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. A Pécs főterén álló dzsámi ma katolikus templom, a törökök kiűzését követően Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.

Január 25. Pál apostol megtérésének emléknapja. A Pécsi Egyházmegyében különböző korok különböző művészeti ágakban jeleskedő képviselői állítottak emléket a damaszkuszi úton történt csodás eseménynek.

Január 18. Árpád-házi Szent Margit ünnepe. A pécsi székesegyház Mária-kápolnájában Székely Bertalan alkotása állít emléket az ország megmentéséért Istennek ajánlott királylánynak.

Tárlatvezetést tart Udvardy György pécsi megyéspüspök 2018. január 5-én, pénteken 16 órakor a JPM Csontváry Múzeumban (Pécs, Janus Pannonius u. 11.).

December 27-én Szent János apostolra emlékezünk.

December 8-án, Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén Salvatore Perrella írását közöljük. A szerző a dogmatikus teológia doktora, a Marianum Pápai Teológiai Fakultás tanára, a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia igazgatótanácsnak tagja.

Eucharisztikus sorozatunkat Szent Ambrus ünnepén (december 7.) a nagy egyházatya néhány gondolatának felidézésével folytatjuk.

2017-ben november 26-án ünnepeljük Krisztust a világmindenség királyaként. Az ünnep egyben az egyházi év végét is jelöli, az adventtel új időszak kezdődik.

 

A karácsonyvárás meghitt időszaka az advent. A lelki felkészülésben az idén ismét, immár tizenötödik alkalommal megszervezett Pécsi Advent segíti a látogatókat.

November 22. Szent Cecília, a szent zene védőszentjének emléknapja. Szent Ágoston püspök a zsoltárokról szóló fejtegetéseiben az Istenhez méltó zenéről ír.

A Pécsi Egyházmegye a munkatársai és partnerei számára egész éves munkájukért köszönetképpen hangversenyt szervezett a Kodály Központban. Az évek óta hagyományos koncerten Kodály- és Mozart-darabok csendültek fel.

Piotr Morciniec bioetikai témájú írását közöljük. A szerző a lengyel Opolei Tudományegyetem morális teológia, szociáletika tanszékének vezetője, katolikus pap.

1936-ban, Szent Mór püspökké szentelésének 900. évfordulóján emlékkönyvet jelentetett meg a Pécsi Egyházmegye. Ebben olvasható Kühár Flóris tanulmánya, amely a rendelkezésre álló, Szent Mór személyéhez kapcsolódó írásos emlékeken túl a történelmi, szellemi környezet vizsgálatával igyekszik az egykori pécsi püspök jellemét az olvasó elé tárni.

Október 25-én Szent Mór pécsi püspökre, az egyházmegye társvédőszentjére emlékezik a Pécsi Egyházmegye. A 18.00 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek celebrálja a székesegyházban.

Pécsett együtt tartotta találkozóját az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács valamint az Egyházi Muzeológusok Egyesülete október 17-18-án. A muzeológusokból, restaurátorokból álló csoport nem csupán a pécsi egyházművészeti örökséget ismerte meg, hanem betekinthettek azokba a fejlesztésekbe is, amelyek egyházmegyénkben az elmúlt években megvalósultak.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Az idei Katolikus Kulturális Hetek programsorozat középpontjában Szent László király emlékezete áll. A Pécsi Egyházmegyében október 13-án a Dóm Kőtárban kiállítás nyílik, amelynek témája az egyik legérdekesebb Szent László-legenda.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér, és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Eucharisztikus Világkongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

Vasárnapig látható a Püspöki KincsTár gyűjteményének két műalkotása a Pécsi Érték kiállításon az Árkád bevásárlóközpontban.

Az adventi időszak lelki előkészületének jegyében immár 15. alkalommal, az idén is meghirdetjük a Pécsi Advent rendezvénysorozatot. A közös együttléteket a valódi várakozás lelkületével szeretnénk átélni, hogy Jézus Krisztus születésére készülve növekedjék bennünk a Szeretet.

A Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete és a Janus Pannonius Múzeum szervezésében Tóth Zsolt régész előadással egybekötött látogatásokat vezet az I. számú Cella Trichorában.

A Pécsi Tudományegyetem alapításában nagy szerepe volt az egyháznak. A 650. évforduló kapcsán Nagy Lajos királyt és Vilmos középkori pécsi püspököt ábrázoló szoborkompozíciót avattak, amely a székesegyház északi oldala és a középkori egyetem közötti sétányon kapott helyet.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér, és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

A sírást a görögök általában asszonyi dolognak tartották, olyasminek, ami méltatlan egy szabad férfihoz. Az Iliász első énekében Agamemnón parancsára elvezetik a foglyul ejtett, szépséges Briszéiszt Akhilleusz sátrából, mire a nagy erejű harcos sértetten félrevonul és zokog, ami egyáltalán nem vet rá jó fényt, sőt súlyos következményei lesznek.

Tizenegyedik alkalommal rendezik meg idén az országos Ars Sacra Fesztivált, amelyhez a Pécsi Egyházmegye több programmal is csatlakozik szeptember 16. és 24. között. A fesztivál idei mottója Jeremiás próféta szavait idézi: Ne féljetek! A rendezvénysorozatban az egyházmegye épített és tárgyi örökségét bemutató programok mellett szerepet kap a szakrális zene is. A rendezvények ingyenesek, de van, amelyik regisztrációhoz kötött.

A Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából szeptember 1-jén avatják fel Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobrát, Kotormán Norbert szobrászművész alkotását. A szoboravatást követően ünnepi szentmise lesz a Székesegyházban.

1009. augusztus 23-án alapította Szent István király a Pécsi Egyházmegyét. Az évfordulón különleges programok várták a Székesegyház látogatóit, a napot püspöki szentmise és a Magtár Kávézó és Étterem megáldása zárta.

A világegyház augusztus 24-én ünnepli Bertalant, az Úr tizenkét apostola közül az egyik titokzatos tanítványt, akinek származásáról és életéről alig maradtak fenn biztos források.

A Pécsi Püspökség is Szent Istvánra emlékezik augusztus 20-án. Látható lesz a király csontereklyéje a bazilikában, és az ingyenes idegenvezetések középpontjában is az államalapító király személye áll.

Mária mennybevételének ünnepére készülve Lápossy Péter atya gondolatait közöljük.

Időszaki kiállításon mutatják be a Cella Trichora régészeti feltárásának legújabb eredményeit a Csontváry Múzeumban.

Gazdag kulturális programmal várja augusztusban a székesegyház a zeneszerető közönséget.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

Shizuteru Ueda azon kevés zen-buddhista filozófus egyike, aki mélyrehatóan ismeri a skolasztikus teológiát, és nem csupán Aquinói Szent Tamás latin nyelvű munkáit képes eredetiben, értő módon olvasni, hanem a 14. századi nyugati misztika nagymesterének, Eckhartnak középfelnémet nyelven elmondott beszédeit is. Az idén 91 éves filozófus egykor Marburgban doktorált Eckhartról írt dolgozatával, majd visszatérve Japánba, évtizedekig a Kyotói Egyetemen tanított vallástudományt.

Ritka eset, hogy egy televíziós sorozat teológiai súllyal bír. 2017 tavaszának legnépszerűbb sorozata, A szolgálólány meséje, egyike ezen kivételeknek. Rengeteg kritika érte, többek között keresztény oldalról is. Vannak, akik egyenesen vallásellenesnek bélyegezték a művet. Pedig a kanadai írónő, Margaret Atwood 1985-ben kiadott regényéből készült széria sok olyan témát hoz elő, amely megfontolandó a teológia számára. A mű kritikai szelleme pedig rengeteg helyen rokon a katolikus teológia szemléletével.

Egy, a Kr. u. II. században keletkezett elbeszélés, az ún. Jakab ősevangélium őrizte meg számunkra Mária szüleinek nevét: Anna és Joachim. A rövid mű szerzője elmeséli Jézus kanonikus evangéliumokból ismert születéstörténetének közvetlen előzményeit – ezért kapta az „ősevangélium" megjelölést – Mária csodálatos, szeplőtelen fogantatásával kezdve, és Zakariásnak, Keresztelő Szent János apjának halálával végezve.

A Pécsi Egyházmegye történelmi fontosságú eseményének iratanyagát dolgozza fel az a kötet, amelyet a közelmúltban jelentett meg a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete. Az 1936. évi pécsi egyházmegyei zsinat határozatait tartalmazó forráskiadványhoz Damásdi Zoltán, a Pécsi Egyházmegyei Levéltár levéltárosa írt bevezető tanulmányt, valamint jegyzeteket. Vele beszélgettünk a hiánypótló kötetről.