kultúra

A Pécsi Egyházmegye a munkatársai és partnerei számára egész éves munkájukért köszönetképpen hangversenyt szervezett a Kodály Központban. Az évek óta hagyományos koncerten Kodály- és Mozart-darabok csendültek fel.

Piotr Morciniec bioetikai témájú írását közöljük. A szerző a lengyel Opolei Tudományegyetem morális teológia, szociáletika tanszékének vezetője, katolikus pap.

1936-ban, Szent Mór püspökké szentelésének 900. évfordulóján emlékkönyvet jelentetett meg a Pécsi Egyházmegye. Ebben olvasható Kühár Flóris tanulmánya, amely a rendelkezésre álló, Szent Mór személyéhez kapcsolódó írásos emlékeken túl a történelmi, szellemi környezet vizsgálatával igyekszik az egykori pécsi püspök jellemét az olvasó elé tárni.

Október 25-én Szent Mór pécsi püspökre, az egyházmegye társvédőszentjére emlékezik a Pécsi Egyházmegye. A 18.00 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek celebrálja a székesegyházban.

Pécsett együtt tartotta találkozóját az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács valamint az Egyházi Muzeológusok Egyesülete október 17-18-án. A muzeológusokból, restaurátorokból álló csoport nem csupán a pécsi egyházművészeti örökséget ismerte meg, hanem betekinthettek azokba a fejlesztésekbe is, amelyek egyházmegyénkben az elmúlt években megvalósultak.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Az idei Katolikus Kulturális Hetek programsorozat középpontjában Szent László király emlékezete áll. A Pécsi Egyházmegyében október 13-án a Dóm Kőtárban kiállítás nyílik, amelynek témája az egyik legérdekesebb Szent László-legenda.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér, és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Eucharisztikus Világkongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

Vasárnapig látható a Püspöki KincsTár gyűjteményének két műalkotása a Pécsi Érték kiállításon az Árkád bevásárlóközpontban.

Az adventi időszak lelki előkészületének jegyében immár 15. alkalommal, az idén is meghirdetjük a Pécsi Advent rendezvénysorozatot. A közös együttléteket a valódi várakozás lelkületével szeretnénk átélni, hogy Jézus Krisztus születésére készülve növekedjék bennünk a Szeretet.

A Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete és a Janus Pannonius Múzeum szervezésében Tóth Zsolt régész előadással egybekötött látogatásokat vezet az I. számú Cella Trichorában.

A Pécsi Tudományegyetem alapításában nagy szerepe volt az egyháznak. A 650. évforduló kapcsán Nagy Lajos királyt és Vilmos középkori pécsi püspököt ábrázoló szoborkompozíciót avattak, amely a székesegyház északi oldala és a középkori egyetem közötti sétányon kapott helyet.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér, és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

A sírást a görögök általában asszonyi dolognak tartották, olyasminek, ami méltatlan egy szabad férfihoz. Az Iliász első énekében Agamemnón parancsára elvezetik a foglyul ejtett, szépséges Briszéiszt Akhilleusz sátrából, mire a nagy erejű harcos sértetten félrevonul és zokog, ami egyáltalán nem vet rá jó fényt, sőt súlyos következményei lesznek.

Tizenegyedik alkalommal rendezik meg idén az országos Ars Sacra Fesztivált, amelyhez a Pécsi Egyházmegye több programmal is csatlakozik szeptember 16. és 24. között. A fesztivál idei mottója Jeremiás próféta szavait idézi: Ne féljetek! A rendezvénysorozatban az egyházmegye épített és tárgyi örökségét bemutató programok mellett szerepet kap a szakrális zene is. A rendezvények ingyenesek, de van, amelyik regisztrációhoz kötött.

A Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából szeptember 1-jén avatják fel Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobrát, Kotormán Norbert szobrászművész alkotását. A szoboravatást követően ünnepi szentmise lesz a Székesegyházban.

1009. augusztus 23-án alapította Szent István király a Pécsi Egyházmegyét. Az évfordulón különleges programok várták a Székesegyház látogatóit, a napot püspöki szentmise és a Magtár Kávézó és Étterem megáldása zárta.

A világegyház augusztus 24-én ünnepli Bertalant, az Úr tizenkét apostola közül az egyik titokzatos tanítványt, akinek származásáról és életéről alig maradtak fenn biztos források.

A Pécsi Püspökség is Szent Istvánra emlékezik augusztus 20-án. Látható lesz a király csontereklyéje a bazilikában, és az ingyenes idegenvezetések középpontjában is az államalapító király személye áll.

Mária mennybevételének ünnepére készülve Lápossy Péter atya gondolatait közöljük.

Időszaki kiállításon mutatják be a Cella Trichora régészeti feltárásának legújabb eredményeit a Csontváry Múzeumban.

Gazdag kulturális programmal várja augusztusban a székesegyház a zeneszerető közönséget.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

Shizuteru Ueda azon kevés zen-buddhista filozófus egyike, aki mélyrehatóan ismeri a skolasztikus teológiát, és nem csupán Aquinói Szent Tamás latin nyelvű munkáit képes eredetiben, értő módon olvasni, hanem a 14. századi nyugati misztika nagymesterének, Eckhartnak középfelnémet nyelven elmondott beszédeit is. Az idén 91 éves filozófus egykor Marburgban doktorált Eckhartról írt dolgozatával, majd visszatérve Japánba, évtizedekig a Kyotói Egyetemen tanított vallástudományt.

Ritka eset, hogy egy televíziós sorozat teológiai súllyal bír. 2017 tavaszának legnépszerűbb sorozata, A szolgálólány meséje, egyike ezen kivételeknek. Rengeteg kritika érte, többek között keresztény oldalról is. Vannak, akik egyenesen vallásellenesnek bélyegezték a művet. Pedig a kanadai írónő, Margaret Atwood 1985-ben kiadott regényéből készült széria sok olyan témát hoz elő, amely megfontolandó a teológia számára. A mű kritikai szelleme pedig rengeteg helyen rokon a katolikus teológia szemléletével.

Egy, a Kr. u. II. században keletkezett elbeszélés, az ún. Jakab ősevangélium őrizte meg számunkra Mária szüleinek nevét: Anna és Joachim. A rövid mű szerzője elmeséli Jézus kanonikus evangéliumokból ismert születéstörténetének közvetlen előzményeit – ezért kapta az „ősevangélium" megjelölést – Mária csodálatos, szeplőtelen fogantatásával kezdve, és Zakariásnak, Keresztelő Szent János apjának halálával végezve.

A Pécsi Egyházmegye történelmi fontosságú eseményének iratanyagát dolgozza fel az a kötet, amelyet a közelmúltban jelentett meg a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete. Az 1936. évi pécsi egyházmegyei zsinat határozatait tartalmazó forráskiadványhoz Damásdi Zoltán, a Pécsi Egyházmegyei Levéltár levéltárosa írt bevezető tanulmányt, valamint jegyzeteket. Vele beszélgettünk a hiánypótló kötetről.

Szent Mária Magdolna ünnepén érdemes felidézni, miképpen találkozott Mária Magdolna a feltámadt Krisztussal, hogy lássuk, mi ennek a találkozásnak a jelentősége a mi számunkra. A magdalai Máriának jelent meg először a feltámadt Krisztus. Ezért János evangélista elbeszélésében Mária alakja példaértékű lesz minden ember számára. Azt példázza, hogy mit jelent először találkozni a feltámadt, élő Krisztussal.

A Pécsi Püspökség a múzeumpedagógia módszereivel igyekszik élményszerűbbé tenni a turisztikai helyszíneken eltöltött időt. Ezt a célt szolgálják a sétálólapok is, amelyek játékos felfedezőtúrára hívják a látogatókat.

1083. július 17-én I. Szent László király közbenjárására Szent VII. Gergely pápa szentté avatta a század elején élt két Zobor-hegyi remetét, Andrást és tanítványát Benedeket. Mindketten a nyitrai bencés apátság szerzetesei voltak, de a szerzetesközösséget elhagyva remeteként éltek. Legendájukat Szent Mór pécsi püspök jegyezte le.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet.

A Székesegyház felszentelésének 126-ik évfordulóján hagyományteremtő szándékkal egyházmegyei kórustalálkozót szervezett a Pécsi Püspökség, amelyre 9 kórus több mint 150 tagja érkezett.

Ma ünnepeljük Szent Péter és Szent Pál apostolok mennyei születésnapját. A Pécsi egyházmegyében ez egyben az egyházmegye védőszentjeinek főünnepe is. Vértanúságuk emléknapján Szent Ágoston rendszeresen mondott ünnepi homíliát, mi most a 229B számú beszédéből idézünk néhány részletet.

Irenaeus nem hagy kétséget afelől, hogy az első emberpár, Ádám és Éva egymáshoz illő, egymásra irányuló, egymás iránt vonzódó, valóságos férfi és valóságos nő volt.

Több mint félezer látogató volt kíváncsi a Pécsi Püspökség kincseire a múzeumok éjszakáján.

Szent László király egyházszervező tevékenységének nyomai a pécsi egyházmegyében is felelhetők. Ő állapította meg az egyházmegye kalocsai érsekség felé néző határait. Jelentős birtokadományairól is tanúskodnak történelmi források, valószínűsíthetően az ő adományaként került Mohács és Lánycsók a püspökség tulajdonába.

A pécsi székesegyház legkorábbi apostolszobrai a pécsi püspökség udvarán

Az apostolfejedelmek emléknapja a Pécsi Egyházmegye főünnepe. A középkori alapokon álló pécsi székesegyházat 1882 után átépítették, és 1891. június 22-én az újraszenteléskor Szent Péter és Pál apostoloknak dedikálták. A Szent István által alapított püspökség első középkori székesegyházát védőszentje, Péter apostol tiszteletére építtette Orseolo Péter.

A pécsi székesegyház legkorábbi apostolszobrai a pécsi püspökség udvarán

Június 8-án évzáró koncertre hívta a közönséget a Szent Mór Iskolaközpont ének- és vonószenekara a pécsi Magtár Látogatóközpontba. A klasszikus zenei tételek mellett a Karib tenger kalózai című film zenéje is felcsendült az egyórás hangversenyen.

A Pécsi Püspökség idén is csatlakozik a Múzeumok éjszakája kulturális programhoz. Az év legrövidebb éjszakáján, június 24-én láthatók lesznek a Püspöki Kincstár értékes műalkotásai, a Székesegyházban több rövid orgonakoncert, a Püspöki Pincében pedig borkóstoló lesz.

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén június 4-én ünneplünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét", amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

Pályázati lehetőségnek köszönhetően ismerkedhettek meg a Pécsi Püspökség épületeivel és kincseivel a Komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Általános Iskola harmadik és ötödik évfolyamos tanulói.

A Pécsi Tudományegyetem 650. évfordulója alkalmából a történészek összegyűjtötték az alapítástól napjainkig tartó időszak egyetemtörténeti dokumentumait.

A Pécsi Egyházmegye Magtár Látogatóközpontja adott helyet a Régészet Napja előadásainak május 26-án. A Janus Pannonius Múzeum idén a szerzetesség témáját választotta, így az egyházmegye társszervezőként csatlakozott az országos programhoz.

Urunk mennybemenetelének ünnepén tartotta az évad utolsó püspöki katekézisét Udvardy György pécsi megyéspüspök a Dóm Kőtárban, ahol a keresztény identitásról beszélt a résztvevőknek.

A Határtalanul program Együttműködés gimnáziumok között című alprogramja keretében a Szent Mór Iskolaközpont május 17 és 21 között vendégül látta a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola 38 diákját és 4 tanárát.