kultúra

1009. augusztus 23-án alapította Szent István király a Pécsi Egyházmegyét. Az évfordulón különleges programok várták a Székesegyház látogatóit, a napot püspöki szentmise és a Magtár Kávézó és Étterem megáldása zárta.

A világegyház augusztus 24-én ünnepli Bertalant, az Úr tizenkét apostola közül az egyik titokzatos tanítványt, akinek származásáról és életéről alig maradtak fenn biztos források.

A Pécsi Püspökség is Szent Istvánra emlékezik augusztus 20-án. Látható lesz a király csontereklyéje a bazilikában, és az ingyenes idegenvezetések középpontjában is az államalapító király személye áll.

Mária mennybevételének ünnepére készülve Lápossy Péter atya gondolatait közöljük.

Időszaki kiállításon mutatják be a Cella Trichora régészeti feltárásának legújabb eredményeit a Csontváry Múzeumban.

Gazdag kulturális programmal várja augusztusban a székesegyház a zeneszerető közönséget.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

Shizuteru Ueda azon kevés zen-buddhista filozófus egyike, aki mélyrehatóan ismeri a skolasztikus teológiát, és nem csupán Aquinói Szent Tamás latin nyelvű munkáit képes eredetiben, értő módon olvasni, hanem a 14. századi nyugati misztika nagymesterének, Eckhartnak középfelnémet nyelven elmondott beszédeit is. Az idén 91 éves filozófus egykor Marburgban doktorált Eckhartról írt dolgozatával, majd visszatérve Japánba, évtizedekig a Kyotói Egyetemen tanított vallástudományt.

Ritka eset, hogy egy televíziós sorozat teológiai súllyal bír. 2017 tavaszának legnépszerűbb sorozata, A szolgálólány meséje, egyike ezen kivételeknek. Rengeteg kritika érte, többek között keresztény oldalról is. Vannak, akik egyenesen vallásellenesnek bélyegezték a művet. Pedig a kanadai írónő, Margaret Atwood 1985-ben kiadott regényéből készült széria sok olyan témát hoz elő, amely megfontolandó a teológia számára. A mű kritikai szelleme pedig rengeteg helyen rokon a katolikus teológia szemléletével.

Egy, a Kr. u. II. században keletkezett elbeszélés, az ún. Jakab ősevangélium őrizte meg számunkra Mária szüleinek nevét: Anna és Joachim. A rövid mű szerzője elmeséli Jézus kanonikus evangéliumokból ismert születéstörténetének közvetlen előzményeit – ezért kapta az „ősevangélium" megjelölést – Mária csodálatos, szeplőtelen fogantatásával kezdve, és Zakariásnak, Keresztelő Szent János apjának halálával végezve.

A Pécsi Egyházmegye történelmi fontosságú eseményének iratanyagát dolgozza fel az a kötet, amelyet a közelmúltban jelentett meg a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete. Az 1936. évi pécsi egyházmegyei zsinat határozatait tartalmazó forráskiadványhoz Damásdi Zoltán, a Pécsi Egyházmegyei Levéltár levéltárosa írt bevezető tanulmányt, valamint jegyzeteket. Vele beszélgettünk a hiánypótló kötetről.

Szent Mária Magdolna ünnepén érdemes felidézni, miképpen találkozott Mária Magdolna a feltámadt Krisztussal, hogy lássuk, mi ennek a találkozásnak a jelentősége a mi számunkra. A magdalai Máriának jelent meg először a feltámadt Krisztus. Ezért János evangélista elbeszélésében Mária alakja példaértékű lesz minden ember számára. Azt példázza, hogy mit jelent először találkozni a feltámadt, élő Krisztussal.

A Pécsi Püspökség a múzeumpedagógia módszereivel igyekszik élményszerűbbé tenni a turisztikai helyszíneken eltöltött időt. Ezt a célt szolgálják a sétálólapok is, amelyek játékos felfedezőtúrára hívják a látogatókat.

1083. július 17-én I. Szent László király közbenjárására Szent VII. Gergely pápa szentté avatta a század elején élt két Zobor-hegyi remetét, Andrást és tanítványát Benedeket. Mindketten a nyitrai bencés apátság szerzetesei voltak, de a szerzetesközösséget elhagyva remeteként éltek. Legendájukat Szent Mór pécsi püspök jegyezte le.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet.

A Székesegyház felszentelésének 126-ik évfordulóján hagyományteremtő szándékkal egyházmegyei kórustalálkozót szervezett a Pécsi Püspökség, amelyre 9 kórus több mint 150 tagja érkezett.

Ma ünnepeljük Szent Péter és Szent Pál apostolok mennyei születésnapját. A Pécsi egyházmegyében ez egyben az egyházmegye védőszentjeinek főünnepe is. Vértanúságuk emléknapján Szent Ágoston rendszeresen mondott ünnepi homíliát, mi most a 229B számú beszédéből idézünk néhány részletet.

Irenaeus nem hagy kétséget afelől, hogy az első emberpár, Ádám és Éva egymáshoz illő, egymásra irányuló, egymás iránt vonzódó, valóságos férfi és valóságos nő volt.

Több mint félezer látogató volt kíváncsi a Pécsi Püspökség kincseire a múzeumok éjszakáján.

Szent László király egyházszervező tevékenységének nyomai a pécsi egyházmegyében is felelhetők. Ő állapította meg az egyházmegye kalocsai érsekség felé néző határait. Jelentős birtokadományairól is tanúskodnak történelmi források, valószínűsíthetően az ő adományaként került Mohács és Lánycsók a püspökség tulajdonába.

A pécsi székesegyház legkorábbi apostolszobrai a pécsi püspökség udvarán

Az apostolfejedelmek emléknapja a Pécsi Egyházmegye főünnepe. A középkori alapokon álló pécsi székesegyházat 1882 után átépítették, és 1891. június 22-én az újraszenteléskor Szent Péter és Pál apostoloknak dedikálták. A Szent István által alapított püspökség első középkori székesegyházát védőszentje, Péter apostol tiszteletére építtette Orseolo Péter.

A pécsi székesegyház legkorábbi apostolszobrai a pécsi püspökség udvarán

Június 8-án évzáró koncertre hívta a közönséget a Szent Mór Iskolaközpont ének- és vonószenekara a pécsi Magtár Látogatóközpontba. A klasszikus zenei tételek mellett a Karib tenger kalózai című film zenéje is felcsendült az egyórás hangversenyen.

A Pécsi Püspökség idén is csatlakozik a Múzeumok éjszakája kulturális programhoz. Az év legrövidebb éjszakáján, június 24-én láthatók lesznek a Püspöki Kincstár értékes műalkotásai, a Székesegyházban több rövid orgonakoncert, a Püspöki Pincében pedig borkóstoló lesz.

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén június 4-én ünneplünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét", amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

Pályázati lehetőségnek köszönhetően ismerkedhettek meg a Pécsi Püspökség épületeivel és kincseivel a Komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Általános Iskola harmadik és ötödik évfolyamos tanulói.

A Pécsi Tudományegyetem 650. évfordulója alkalmából a történészek összegyűjtötték az alapítástól napjainkig tartó időszak egyetemtörténeti dokumentumait.

A Pécsi Egyházmegye Magtár Látogatóközpontja adott helyet a Régészet Napja előadásainak május 26-án. A Janus Pannonius Múzeum idén a szerzetesség témáját választotta, így az egyházmegye társszervezőként csatlakozott az országos programhoz.

Urunk mennybemenetelének ünnepén tartotta az évad utolsó püspöki katekézisét Udvardy György pécsi megyéspüspök a Dóm Kőtárban, ahol a keresztény identitásról beszélt a résztvevőknek.

A Határtalanul program Együttműködés gimnáziumok között című alprogramja keretében a Szent Mór Iskolaközpont május 17 és 21 között vendégül látta a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola 38 diákját és 4 tanárát.

Nemzetközi kongresszusnak adott otthont a pécsi püspökség május 18. és 22. között. Európa tizennégy különböző országából érkeztek a felnőtt megtérők egyházba történő beavatásával foglalkozó szakemberek, hogy az ötnapos rendezvény keretében megfogalmazzák tapasztalataikat és a katekumenátus új lehetőségeit.

A hatodik szám több írása kapcsolódik a Pécsi Egyházmegye egy-egy intézményének névadó szentjéhez, Boldog Gizellához, aki olyan isteni terv végrehajtásában segédkezett, melyet azóta sem tudott az idő vasfoga felőrölni.

„Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda... Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők" (Ján 15,1)

Az 1891. május 15-én kiadott pápai dokumentum a munkások helyzetét, az egyház felelősségének kérdését veti fel, a történelemben elsőként. A forradalmi újításokat tartalmazó Rerum novarum kezdetű enciklika kiadásának évfordulóján a Mecseki Munkástanácsok Szövetsége és a Barankovics Alapítvány megemlékezést tartott a pécsi Dóm Kőtárban.

A kisfilmen a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola oktatói és hallgatói válaszolják meg a kérdést.

A Pécsi Egyházmegye márciusban új sorozatot indított, amelynek célja, hogy a keresztény bioetika alapvető kérdéseibe nyújtson bevezetést. A második írás a béranyaság kapcsán felmerülő kérdésekre világít rá.

A dél-dunántúli régióban május 13-án rendezik az Uniós Fejlesztések Nyílt Napját. Ezen a napon ingyenesen látogatható a pécsi Püspöki KincsTár.

Uhl Antal, a Pécsi Egyházmegye papja mintegy 1200 zsidó család életét mentette meg a második világháborúban a biztos haláltól. A mohácsi származású katolikus pap emlékére szülőházán táblát helyeztek el, amelyet május 5-én Udvardy György pécsi megyéspüspök áldott meg.

A 2016-2017-es tanévben is elindult a Pécsi Egyházmegye internetes hittanversenye, amelynek célja, hogy a diákok amellett, hogy gyarapítják a hittan foglalkozásokon szerzett tudásukat, megismerkedhessenek a különböző keresztény alapdokumentumokkal, legfontosabb internetes oldalakkal, valamint szélesítsék egy-egy tantárgyhoz, területhez kapcsolódóan kulturális, művészeti, történelmi, földrajzi ismereteiket. A megoldáshoz éppen ezért bármilyen segédeszközt igénybe vehettek.

1777. május 2-án, 240 éve hunyt el a nagy könyvtáralapító pécsi püspök

Szent József alakja könnyen tűnhet számunkra csak egy csendes szemlélőnek Jézus életében. Pedig ha jobban szemügyre vesszük József nemcsak szemlélő, hanem aktív részese a Szent Család életének, olyan ember, aki teszi, amit kell, és akkor, amikor kell. Nem hivalkodik tetteivel, erényeivel.

Idén április 24-én rendezte meg a pécsi Szent Mór Iskolaközpont Művészetek Napja nevet viselő rendezvényét. Az iskola 15 éve rendezett először hasonló eseményt, 5 éve pedig a Pécsi Nemzeti Színház biztosítja a helyszínt.

A húsvét ünneplése nem zárul le a szent három nap elmúltával, hanem a következő vasárnapig, húsvét nyolcadáig tart, nem beszélve arról, hogy az egyház minden szentmisében a húsvétot ünnepli. A korai egyházban az ünnep folytatása sokkal látványosabb volt, mint ma. A vasárnap hajnalban megkeresztelteket, akiket ekkor már neofitáknak hívtak, a püspök tovább tanította.

A Pécsi Székesegyház zenei igazgatójának, Kovács Szilárd orgonaművésznek zenei elmélkedését adjuk közre a húsvéti szent három napról.

A Pécsi Egyházmegye minden évben április 12-én emlékezik elhunyt püspökeire. Idén ezen a napon 18.00 órakor szentmisét mutat be Udvardy György megyéspüspök a székesegyház altemplomában, a Pécsi Püspökség turisztikai munkatársai pedig különleges idegenvezetéssel készülnek: az év többi napján nem látogatható püspöki kriptába is lemehetnek az érdeklődők.

Április első hétvégéjén Pécsett, a Lyceum templomban és a máriagyűdi kegytemplomban hallhatta először a közönség Metastasio Passióját magyar nyelven, újonnan megzenésített formában. A bemutatókon mintegy hetvenen vettek részt.

Húsvéti múzeumpedagógiai foglalkozás lesz április 8-án délelőtt 10 órától a Püspöki KincsTárban 7-11 éves gyerekeknek. A foglalkozáson a résztvevők játékos feladatlap segítségével kereshetik meg a húsvéti ünnepkör jellemző tárgyait, képzőművészeti alkotások kapcsán beszélgetnek a nagyhét eseményeiről, és lesz kézműveskedés is.

Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen. (Jn 10,10) Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepével új sorozatot indítunk, amely ismeretterjesztő jelleggel nyújt bevezetést a keresztény bioetika néhány alapvető kérdésébe. Az időpont választása nem véletlen, hiszen március 25-én ünnepeljük Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatását, tehát azt a pillanatot, amikor Isten Fia tulajdonképpen emberré lett.

2017. március 14-én Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott dr. Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Filozófia és Művészetelméleti Intézet Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a Pécsi Egyházmegye Kulturális, Tudományos és Kommunikációs Iroda igazgatója.